A vörösbor miért egybe írandó, és a barna sör miért külön?

Az úr és a nő azért nem szerencsés példa, mert az úr párja az asszony: képviselő úr / képviselő asszony, polgármester úr / polgármester asszony stb., csak épp az asszony megszólítás a legtöbb foglalkozás esetében kikopott a köznyelvből – nemigen mondjuk azt, hogy tanár asszony –, ezért helyére kvázi pótkerékként odatették a -nő utótagot.

A vörösbor kontra barna sör írásmódjában nem érdemes logikát keresni. A fehér szőlő különírandó, a belőle készült fehérbor viszont egybe. Épp melyik akadémikus találta ki a helyes írásmódot.

Így van, a bor/sör a hagyomány alapján van így,

az úr/nő viszont a látszat ellenére nem igazi "pár", a tanár úr AkH. 114/a, a tanárnő AkH. 114/b,

bővebben vö. OH. 114. (Ne kérjétek, hogy magyarázzam el... :-)

És valóban abból is látszik a különbség, hogy másképp "működik" a két forma:

Ha férfiról beszélünk, akkor "Gipsz Jakab jó tanár", az úr csak megszólításhoz biggyesztendő oda:

"Tisztelt Tanár Úr! ..."

"– A tanár úr segítségét szeretném kérni..."

Ha nőről beszélünk, akkor "Kukor Ilona jó tanárnő" vagy "Kukor Ilona jó tanár", de megszólításban csak a nős forma használatos:

"Tisztelt Tanárnő! ..."

"– A tanárnő segítségét szeretném kérni..."