Elítelendő a vok (=vagyok) használata?

Én csak annyit jegyeznék meg ezzel kapcsolatban, hogy:

Vok = vagyok AGY nélkül!

Iskolai munkákban, dolgozatokban jobb, ha nem használod, stilisztikai hiba. Iskolán, tudományos irodalomban, lexikonokban, enciklopédiákban szintén nem jó használni.

Kötetlen helyzetekben használható, és nincs igaza annak, aki leszól miatta. Lehet, hogy száz év múlva ilyen lesz a létige ragozása: vok, vagy, van, ... és mindenki így fog írni és beszélni. Talán az öregeket kivéve.

"Kötetlen helyzetekben használható, és nincs igaza annak, aki leszól miatta. Lehet, hogy száz év múlva ilyen lesz a létige"

Akkor majd 100 év múlva használjuk.

Most NE!

Miért lenne elítélendő? Lehet, hogy egy évszázad múlva ez lesz a norma. Arra se nagyon kapják fel manapság az emberek a fejüket, ha azt mondom, hogy "asszem". A nyelv változik. A persze is egy latin eredetű kifejezésből, a per se intelligiturból ered. Vajon amikor ez kialakult, akkor is csóválták a fejüket a nyelvőrök?

Idézek egy másik választ egy másik kérdésből: "Lehet, hogy a "vagyok" helyett "vok" lesz 100 év múlva. Ezen nem kell fennakadni, a spanyolban is az "usted" (Ön) a "vuestra merced"-ből (kegyelmetek) lett jó parasztosan/tinisen összevonva :))) "

Mindenre lehet találni példát és ellenpéldát. ha mégsem, akkor lehet rá erőltetni egyet.

Őszintén szólva úgy érzem az hogy "talán majd egy évszázad múlva ez lesz a norma", nem igazán jó érv a "vok" használata mellett ma.

Akik azt mondják, hogy "legyen 100 év múlva ilyen, de most még ne legyen" nagy butaságot mondanak, elvégre egy szó alakja/jelentése/vagy akármi mása nem egyik napról a másikra változik meg. Ez egy folytonos dolog; ha sokat használják, mert praktikus/jól hangzik/akármi, az egy idő után, ha tetszik, ha nem, gyökeret fog verni, míg más szavak, kifejezések egyszerűen kivesznek (mint ahogy írták is, elképzelhető, hogy a "vagyok" szó ki fog veszni a nyelvből, és helyébe lép a "vok" szó). El kell fogadnunk, hogy a nyelv változik, többnyire egyszerűsődik (visszatérve MZ/X-re), és hogy ez jó irányba változik-e vagy sem, nem a mi tisztünk eldönteni; ha valami nem tetszik, ne használjuk, ha tetszik, használjuk, de ha használjuk, azért válogassuk meg a megfelelő szituációt, nehogy megsértsük a másikat vagy lejárassuk magunkat.

Mindenesetre én szinte soha nem élek ilyen rövidítésekkel, akár írásban, akár szóban, ez az saját értékrendem/igényességem miatt van így, de nem nézem le a másikat, ha így beszél (persze annak jobban örülök, ha "normálisan" beszél).