Igaz, hogy "Én"-nel nem kezdünk mondatot? Mert ezen az oldalon sokat úgy kezdik a választ, hogy: Én így szoktam. Vagy Én úgy tudom. Akkor ez helytelen?

A magyarban olyan nyelvtani szabály, hogy melyik szó nem állhat a mondat elején, nemigen van. Csak a névutó az, ami nem tud a mondat elején állni (pl Nélkül, Is, stb.)

Az ÉS, DE és társai kötöszavak, amik szerepelhetnek a mondat elején, ha a mondat egyébként szövegkörnyezetében olyan, hogy az előzmények folytatása vagy tagadása lehetne. Ugyanilyen kötősző az AZONBAN, ELLENBEN vagy a TOVÁBBÁ és a VALAMINT melyekkel kapcsolatban fel se merül, hogy ne állhatna a mondat elején. Pedig "rangja", típusa, jelentése megegyezik a többi kötöszóval (azaz DE = AZONBAN = ELLENBEN).

Honnan ered ez a "tiltás"? Vegyünk egy feleselő gyereket. Mivel kezdi a mondatát? "DE ÉN..." Szerintem egy felnőttnek könnyebb azt mondani, hgy de-vel nem kezdünk mondatot, mintha ez valami szabály lenne, mint megnevelni a gyereket.

Ugyanez van a hát-tal. A hát olyan szó, ami kimondottan szeret elöl állni, pl "Hát így lett a mesének vége".

Valószínűleg a hebegő-habogó diáknak könnyebb azt mondani viccesen, hogy háttal nem kezdünk mondatot, mint azt mondani, hogy leülhetsz, egyes.

11:55, de jó, hogy leírtad, különben én tettem volna! (Nicsak, egy személyes névmás - én - a mondatban, pedig nem is szándékosan alkottam így.)

Egyrészt az én nyugodtan szerepelhet mondat elején, vagy egyáltalán bárhol a mondatban, ha nyomatékosítani akarja, hogy kiről van szó. Ugyanígy lehetne akkor kifogásolni a te, vagy bármelyik személyes névmás használatát, hiszen az igei személyrag kifejezi a cselekvő számát és személyét. Én soha nem szóltam azért diákomnak, mert "hát"- tal, és-sel kezdett volna mondatot, hiszen sok költő, író művében ezek szerepelnek, és mindig őket hozzuk fel példának, akkor magunk ellen beszélnénk. Legfeljebb azért szólnék, ha háttal kezdenének beszélni, mert inkább nézzenek a szemembe. :)

magyartanár

Nem igaz, lehet ÉN-nel kezdeni mondatot.

- Én szoktam így kezdeni. (ergo, más nem biztos)

- Szoktam így kezdeni. (tudatom a szokásomat)

Használd nyugodtan!!

Az "is" nem névutó,

az Anyu, Apu stb. pedig teljesen oké.