Jól fogalmaztam meg ezt a mondatot?

Fogalmazásilag csak annyi nem tetszik benne, hogy ez nem egy mondat. (((Az utolsó tagmondat nekem úgy hangzik, mintha az anya a saját arcán lenne. Bár ezzel kapcsolatban inkább bennem van a hiba.)))

(Helyesírás szempontjából apró elírások vannak, vesszők maradtak ki, felszólító mondat végéről a felkiáltójel… Tipográfiailag meg a gondolatjeleknek hosszabbnak kéne lenni, mint a kötőjeleknek.)

Én inkább így írnám:

– Vigyázzatok magatokra! – szorított magához anya.

– Amint megérkeztél, hívj fel! – mondta pár könnycseppel az arcán.

Vagy:

„Vigyázzatok magatokra!” – szorított magához anya. „Amint megérkeztél, hívj fel!” – mondta pár könnycseppel az arcán.

Amúgy szép mondatok.

Vigyázzatok magatokra! - szorított magáhzoz anya - amint megérkeztél, hívj fel! - mondta, s néhány könnycsepp gurult le az arcán.

A vesszőkre vigyázz! És az utolsó rész - mondta pár csepp könny kíséretében az arcán - félreérthető, és nem is nagyon "magyaros"...

én így írnám:

[lásd kezdőbetűk, gondolatjelek, vesszők, mondatvégi írásjelek...]

– Vigyázzatok magatokra! – szorított magához Anya. – Amint megérkeztél, hívj fel! – mondta pár könnycsepp kíséretében.

vagy:

mondta pár könnycseppel az arcán.

vagy:

mondta pár könnycseppel a szemében.