A településnevekhez milyen szabály szerint kapcsoljuk a határozóragokat?
Sopronban, Pápán, Pécsett... Ez a három különböző rag ugyanazt a célt szolgálja, mégsem felcserélhetőek.
Miért pont így használjuk őket? Csak megszokás, vagy esetleg valami szabályszerűség alapján mondjuk így?
Köszönöm a választ!
Én is csak kíváncsiságból kérdeztem, nagyon érdekelt, hogy miért van így. De akkor ezek szerint csak szokáson alapul. :)
válasza:Elég furán hangzana: Soprott, Pápátt vagy Sopronon, Sopronott...
Ez a jelenség is jelzi, hogy a magyar nyelv eléggé rugalmas, gyakran a legjobb hangzás - és a megszokás - által válik elfogadottá, helyessé.
Érdekes a kérdés!
válasza:A magyar helységek nevéhez -ra/-re, -on/-en/-ön, -ról/-ről határozóragokat illesztünk, kivéve az m, n, ny, illetve bizonyos i és r végű neveket.
Komáromba, Veszprémbe
Debrecenben, Szabadbattyánban
Nagybátonyból, Pozsonyból
Dunaharasztin/Dunaharasztiban, Lentin/Lentiben – az i betűsöknél általában mindkettő helyes
Győrben, de Solymáron, Kolozsváron/Kolozsvárott – az r betűsöknél vagy így, vagy úgy helyes.
A fenti „szabályt” el lehet fogadni általános érvényűként, de tudni kell, hogy vannak helyi szokások, például a csíkiak „Csíkszeredába” mennek, Berettyóújfalu környékén pedig a „Pocsajban” kifejezést használják a „Pocsajon” helyett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!