Jól értem ezt a szabályt?
OH. 324. o.:
„Ha az állítmány névszói, nem használható vessző, ha csak az egyik állítmánynak van bővítménye, vagy mindkét állítmány rendelkezik ugyan bővítményekkel, de ezek a bővítmények az állítmányi szerepű évszóhoz szabadon kapcsolódnak, azaz nem kötött, a névszót szükségszerűen kiegészítő vonzatok.”
Ha csak az egyik névszói állítmánynak van bővítménye: ez lehet kötött vagy szabad bővítmény, és nem kell vessző a kötött bővítménynél sem?
Tudnátok példát írni egy kötött bővítményes esetre?
Köszönöm előre is!
> Tudnátok példát írni egy kötött bővítményes esetre?
Például: Rozi szőke hajú és hülye.
Névszói állítmányok: hajú, illetve hülye.
Ugye a "hülye" állítmánynak nincs bővítménye. A "hajú" kötött bővítménye a "szőke", ami kötelező kötött bővítmény.
Köszi, akkor ezek szerint a következő mondatban kell vessző?
Rozi szőke hajú, és kék szemű.
Mivel itt mindkét névszói állítmányhoz tartozik egy-egy kötött bővítmény.
Tudom, hogy rég tettem fel ezt a kérdést, de szeretnék még kérdezni valamit. Ha az lenne a mondat, hogy
Rozi szőke hajú, és teljesen hülye.
Itt is kell vessző? Szerintem igen, mivel mindegyik névszói állítmányhoz tartozik egy bővítmény, és az egyik kötött.
De ha csak annyi lenne, hogy:
Rozi szőke és teljesen hülye.
Itt már nem kell vessző, ugye?
Melyikre vonatkozik a nem?
Nem csak Rozi szőke, én is annak érzem magam :P
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!