A többi magyar igeidőt miért kellett kiiktatni a nyelvből?

Egyébként így van. Nekem pl. ezek az alakok nem igazán bírnak külön jelentéssel. Még ha tetszetősek is, nem érzem, hogy jelentős többlet lenne a "folyamatos múltban" pl.

(Egyébként szerintem a természetes angol nyelvűeknek sem olyan nagyon brutális különbség egy folyamatos múlt, vagy egyszerű múlt. Max. néha zavaró, ha valaki inadekvát módon használja, de akkor is szinte garantáltan megértik a mondandóját az embernek.)

Igen, ez a "kiiktatni" szerintem is elég erős megfogalmazás. Egy nyelv folyamatosan változik, és ez nem jó vagy rossz, hanem csak így van és kész. És csak változik, nem pedig fejlődik, azaz nincs jó és rossz irány.

Régen tényleg megvoltak ezek a felsorolt igeidők, és szerintem is szépek voltak, viszont én nem úgy fogom fel, hogy ki lettek iktatva. A mai három igeidőnkkel ugyanis ki tudunk mindent fejezni, a mai magyar nyelvnek igazából nincs szüksége arra, hogy megkülönböztesse az elbeszélő múltat, folyamatos múltat stb., mert van más apparátus is a nyelvtanunkban, amik kifejezik a szükséges jelentéseket. Ezzel szemben az angolnál, ami régen ragozó nyelv volt, de ma nem nagyon, kötött szórendű lett és még sorolhatnám, ott a sok igeidőnek van funkciója, jelentésmegkülönböztető szerepe. A magyar nyelvben ezt a szerepet már más dolgok vették át, ezért nincs szükségünk ennyi igeidőre, nekünk felesleges lenne.

Egyébként nem minden veszett ki, a "vártam volt" alakot néha még szoktuk használni.

Valaki felvetette, hol lehet ilyen régies nyelvezetben olvasni. Ajánlom Jókai regényeit, az hemzseg a számunkra már furcsa igeragozásokban. De persze akármelyik 18-19. századi vagy még régebbi szövegben benne vannak.

Nem a csúnya gonosz nyelvújítók tiltották be a használatát, hanem egész egyszerűen kikopott a nyelvből. Sőt, mondok valamit: a sima jövő idő is is kihalófélben van. Melyiket hallod gyakrabban: "délután átmegyek hozzád", vagy "délután át fogok menni hozzád"? "Holnap el fogok utazni", vagy "holnap elutazok"?

Azért haltak ki ezek az igeidők a nyelvből, mert funkcionálisan feleslegesek voltak. Ugyanaz a tartalom kifejezhető a 3 alap igeidővel is.

A hétköznapi angolok meg nem használnak több igeidőt 6-7-nél, sőt, némelyik még annyit sem.

Időhatározókkal pontosítjuk, hogy mire gondolunk. Pl. Tegnap egyész nap leckét írtam. Ez angolul Past Continuous lenne.

Megírtam a leckét. Ez az igekötős alak pedig Present perfect.

Ugyanazt fejezzük ki, csak más eszközökkel. A nyelv élő képződmény, nem lehet mesterségesen irányítani, csak a megfigyelt nyelvhasználatból levonni következtetéseket.

#16: hülyeség. Ugyanaz az eszköz is, csak máshogy hívjuk őket. Az angolban és a magyarban is kettő valódi igeidő van, ezeknek a jelentését tudjuk finomítani segédigékkel, bármi egyébbel, de fundamentálisan tökugyanazokat a dolgokat fejezzük ki.

Amúgy az angoloknak nagyon is jelent különbséget a sok igeidő. Olyanféle dolog ez, mint nálunk a tárgyas ragozás. Igazából semmi szükség rá (sőt igeragozásra sincs, sem dupla negálásra), azért használjuk mert szeretnénk hogy jól érthető legyen a beszédünk kevesebb szóban.

Na most, ezek a hülye igeidők azért haltak ki mert a befejezett (perfekt) igeaspektust felváltotta a "meg-" így most mással fejezzük ki ugyanazt, a progresszívet pedig ma már sima igével implikáljuk.

A jövő idővel ugyanez a helyzet.

Ja és mielőtt leszidnál bárkit, ez egy természetes folyamat, és nem a nyelvújítók a hibásak. Sőt, nem is hibás senki, ez nem hiba. A nyelv változik. Ha nem tetszik, akkor ezt légyszi tartsd magadban, mert ha egy nyelv nem változik akkor halott. Hála a "kedves" nyelv"védők"nek a magyar ide halad.

"Jövő idő másik alakja: várandok"

másik alak? és melyik az egyik?? :-o