Mi alapján dönthető el, hogy egy ige álikes ige?

#1: akadozik??? bomlik? ezek szerinted E/1-ben (szabatosan) nem ikesek?

Jó, én látom, hogy a Wiki szerint BG ezt írta, de én azt akkor sem értem, hogy miért ne lenne ikes ragozású E/1-ben az, hogy akadozom, bomlom (határeset), egerészem, ömlöm, tűnöm, züllöm, biciklizem, mobilozom, számítógépezem...

Meg is kérdezem tőle mindjárt.

(Te érted, vagy csak átkopiztad?)

#3

Jó, E/1-nél minden igére rá lehet erőltetni, ha nagyon akarod. De azért többségében elég furcsán hangzanak így.

Más kérdés, hogy például az akadozik, vagy egerészik, E/2-ben is tartja a szabályos formát "akadozol", "egerészel", nem tudom ilyenkor mi van. Talán ilyenkor azért álikes, mert felszólító és feltételes módban nem szabályosak, mert olyan nincs, hogy "egerésszék", csak olyan, hogy "egerésszen".

Bár az akadozik nálam elmenne szabályos ikesnek, fene se tudja.

#4: "E/1-nél minden igére rá lehet erőltetni"

Nem lehet. Direkt azokat soroltam a Wikiről, amelyekre rá lehet (de nem "erőltetni", hanem nekem az a természetes). A többinél valóban nálam sem: bújik, érik, folyik, gyűlik, hazudik, illik, kopik, megjelenik, múlik, nyílik, születik, (meg)szűnik, telik, tojik, törik, tűnik (ezt az előbb benéztem, úgy érzem... inkább "tűnök"), válik.

'"akadozol", "egerészel", nem tudom ilyenkor mi van'

nálam ezek továbbra is egyértelműen ikes ragozásúak E/1-ben is.

"Talán ilyenkor azért álikes, mert felszólító és feltételes módban nem szabályosak"

De hiszen ezekben a módokban már majdnem teljesen kihalt az ikes ragozás, nagyon kevés kivételtől eltekintve, amelyek "megkövült állapotban" megmaradtak (dicsértessék stb.), úgyhogy ilyen alapon nehéz lenne eldönteni...

Egyébként arról lehet szó, hogy a Wikire túlságosan zanzásítva tették fel az okosságot:

az ikes és iktelen igék eredetileg a jelentésüktől függően voltak ilyenek vagy olyanok, aztán amikor ez már valamelyest elhalványult, akkor lettek olyan ikes igék is, amelyeknek ehhez már nem volt köze (talán ezek – vagy ezek egy része – lett álikes). Az egyszeri nyelvhasználónak meg kitalálták azt az ökölszabályt, hogy ha E/1-ben nem ikes, akkor álikes. Na ezzel két baj van:

1) a Wikibe beraktak példákat, plusz odaírták mellé az ökölszabályt, és ebből így egy értelmetlenség sült ki... :-/

2) ráadásul az ökölszabállyal még az is a baj, hogy azt nyilván régen találták ki nagyapáink, amikor még tényleg illett odafigyelni az E/1-re, és felszisszent az úri közönség egy "eszek"-re (mint pl. ma egy tudnák-ra). Csakhogy ma már kihalófélben van az ikes ragozás kijelentő E/1-ben is, ezért egyre több normál ikes igéről érzi azt a köznyelvérzék, hogy "jó lesz az k-val is...", így tehát az ökölszabály egyre kevésbé igaz, és így már nem segít eligazodni...

[Utána kéne olvasnom, hogy hogy is volt az álikesekkel...]

#5: "az akadozik nem azert alikes, mert az -oz gyakoritokepzo ikesedik, de maga az akad alapige nem ikes?"

Lehet, hogy ez is abba a kategóriába esik [még mindig nem néztem utána :-( ], de attól még az E/1 mindenképpen ikes, akármilyen volt a tő:

akad, akadok / akadozom

fárad, fáradok / fáradozom

és:

álmodik, álmodom / álmodozom

..ö... (nem is több ikeset hirtelen...)

"Ami alakilag olyan, mint a -z igekepzo, ami nevszobol kepez iget, de erzesem szerint nem analog. (Bun - bunozik (valodi ikes), de akad - akadozik.)"

Lehet benne valami. :-)

Nem olvastam el a wikis cikket, előre is bocsi, ha ismétlem…

Szóval ami tuti álikes ige, azok a trágár igék. Azok csak 3. személyben ikesek. Mert: b*szik, sz*rik, ugye ezek első személyben mindig: b*szok, sz*rok (nyilván igekötővel ellátva már megváltozik ez).

És ami nem trágár: pl. a "hazudik" is álikes.

"nyilván igekötővel ellátva már megváltozik ez"

Szerintem meg nyilván nem: az igekötő csak közvetve oka ennek, mert igekötővel már gyakrabban(?) kerül az ige tárgyas ragozásos helyzetbe, és csak ezért lesz -m az E/1 végén, nem azért, mert álikesből ikessé változot volna. Ha véletlnül alanyi ragozású helyzetbe kerül, akkor ugyanúgy iktelen marad:

b...ik, b...ok [vkit], b...om <az eget>

ugyanígy:

leb...ik vkit, leb...ok vkit, leb...om a haverom

(Viszont érdekes módon "hajlamos" E/3-ban elveszíteni az ikességét, legalábbis elgondolkodik az ember:

XY megb...sz(ik?) valakit?...

és van olyan forma, amikor már (szerintem) teljesen leesett róla az -ik:

"Na, ez az ikes ige téma aztán odab...!"

(És más igekötőkkel is van ilyen, elsősorban 'ütés' jelentésű esetben, úgy érzem. De biztos van ennek komoly irodalma, nem is tudom, minek okoskodom itt. :-)

BM, hülyén fogalmaztam.

> Szerintem meg nyilván nem: az igekötő csak közvetve oka ennek, mert igekötővel már gyakrabban(?) kerül az ige tárgyas ragozásos helyzetbe, és csak ezért lesz -m az E/1 végén, nem azért, mert álikesből ikessé változot volna.

Nem állítottam, hogy az igekötő változtatja álikesből ikessé!!!!!!!!!

De be is fejeztem, nem az én szakterületem, csak mondtam néhány példát arra, hogy mi ikes és mi álikes.