A szavak végén lévő "ifikáció" pontosan mit jelent?

Olyasmi lehet, mint az "....izmus".

Pontosan nem tudom, de érdekes.

Hmm... legegyszerűbben megfogalmazva a -vá/-vé válást jelenti. Azaz, valamivé válásnak a folyamatát.

pl.

Dezertifikáció - sivatagosodás (sivataggá válás)

Petrifikáció - kővé válás (á'la Neville Longbottom) :D

Nem. A facio (tenni valamit valamivé) flektált alakjából (ficere) származó főnév.

Valamivé tevés. Beatifikáció ("boldoggá tevés").

A klasszikus latin általában kerüli.

Lehet benne valami! :-)

Még jobban érezhető, hogy ez inkább valami cselekvésféle – és nem annyira történés –, ha az -ifikáció-t „magyarítod” -ifikálás-ra:

mumifikálás, kvalifikálás, diverzifikálás, diszkvalifikálás, misztifikálás, identifikálás, kodifikálás, modifikálás, specifikálás, pontifikálás...

Magyarított toldalékokkal ki tudjuk feljezni a történés „szenvedő” oldalát is: „identifikálódás”, „specifikálódás”, de ez általában sután hangzik, leginkább azért, mert nemigen van értelme ezt a másik oldalt hangsúlyozni, tehát (fölösleges) terjengősségnek érződik.

De van kivétel: azt például szokták mondani, hogy valami mumifikálódott, ami (legtöbbször) éppen azt hangsúlyozza, hogy nem emberi cselekvés volt a jelenség oka – vagy esetleg nem is ismert folyamat történt, pl. a szent jobb esetén –, de időbeli elkülönülést is jelenthet ez a toldalékok közötti eltérés. Arra gondolok, hogy amikor mumifikálják a holttestet, akkor bebalzsamozzák – vagy egyebet csinálnak vele, a tartósítás érdekében –, a mumifikálÓDás pedig – amellett, hogy elsősorban a természetes úton való múmiává alakulást jelenti – jelentheti a mumifikálás eredményeképpen végbemenő folyamatot is. Például:

„Skócia prehisztorikus lakói is mumifikálták őseiket (...) a testeket nem a halál után tették a földbe, hanem (...) a testeket először szorosan bepólyálhatták, majd a tőzeglápba helyezhették, nem sokkal később pedig kiemelték és a kerek épületek mellett temették el a mumifikálódott halottakat.”

Talán érezhető, hogy a mumifikálÓDott szó használata éppen az eltelt köztes idő alatt végbement folyamatot hangsúlyozza ki. (Bár a mumifikált szót is használhatná a szerző, de ide jobban illik a mumifikálódott, hiszen a tevőleges mumifikálás utáni időben – tehát nem(csak) az emberi tevékenység alatt, hanem (elsősorban) az utána következő „tartósodás” során végbement – változásokra utal.)

Egyébként az értelmező szótárban is szerepel mindkettő: mumifikál, mumifikálódik.

(#3 zárómondatára:

A klasszikus latinok már csak odafönt kerülgetik ezt a végződést... Már legalábbis, akik nem maradtak itt, mumifikálódva... – Hát nem is tudom, hogy az életnek melyik a jobb végződése... Én az odaföntit választom. ;-)

Ui.: Ó, és közben még egy kivétel eszembe jutott, bár ez inkább a „helytelen” használatból ered, de szerintem már túlságosan elterjedt ahhoz, hogy helytelennek nevezhessük:

Ha valaki (túl)misztifikál valamit, az elvileg – a fentiek alapján, és a szótár szerint is – azt jelenti, hogy ő maga teszi rejtélyessé, elködösíti, homályba burkolja, érthetetlenné, átláthatatlanná teszi a dolgot. Ehhez képest sokszor találkozni azzal, hogy olyan értelemben használják, hogy 'misztikusnak tart valamit', pl.: „Nem akarom túlmisztifikálni a repülők kondenzcsíkjait, de azért azokkal valami mégsem stimmel, nekem nem tűnik hitelesenek a hivatalos, tudományos magyarázat: szerintem összeesküvés van mögötte, valakik mérgeznek minket.”

Sőt, van olyan is, amikor már teljesen félrecsúszik a jelentés, pl. 'túlbonyolít, [megoldhatatlanul] nehéznek gondol vagy állít be egy feladatot':

„A 4-es középsulis fizikára még most kezdj el gyúrni. Nem akarom túlmisztifikálni a dolgot, persze, felvesznek fizikára azzal is, ha megvan a pontod (alacsony a ponthatár, ám az emberek felét kiszórják egy félév alatt :)), és simán lehetsz jó, de azért feküdj rá még a fizikára kicsit.”

– Na de ez már önmagamhoz képest is offtopic... :-)