Többes szám mellőzése. Miért?

Egyértelműen igazad van.

Nem csak a kereskedelmi csatornáknál tapasztalható, hanem szinte az összes bulvár médiumnál.

Ebben is vezető a Bors, második a Blikk. :-)

Valójában szörnyen nagy divat másokat nyelvhasználat alapján elítélni, pedig senki sem tud kevésbé jól magyarul a másiknál: mindannyiunknak ez az anyanyelve. (és nem anyanyelvünk;) - vagyis éppenséggel lehetne utóbbi változat, mind a kettő használatban van)

Fontos lenne megérteni, hogy nem az nyelv, amire a tankönyv mondja, hanem az, amit beszélünk.

A fenti jelenség azzal magyarázható, hogy a megszólaló azt szeretné érzékeltetni, hogy egyesével (ti. az egyes nőknek) egy tulajona (ti. szekrénye) van.

Kieg.:

[bocs attól, aki már unja az e-nyelv.hu-linkeket :-)]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link] -2

[link] -3

[link] -4

[link] -5

stb.

(Nem mind pont erről szól, de ha már a témánál vagyunk, akkor érdekes lehet. :-)

(összefoglalóan: "mindkét változat elfogadható, de az egyes számú alak a hagyományos")

Hát azért van egy kis baj azzal az anyanyelvvel. Minden jelenséget, így a beszélt nyelvet is szokás vizsgálni, elemezni. Ez a tudomány dolga, meg az is, hogy valamiféle normát, eligazítást adjon. És elég szépen kezeli a tudomány a beszélt nyelvet, amikor azt mondja, hogy vannak nyelvi változatok, tájnyelv, szleng, stb., és egyikre se mondja, hogy tilos.

De azért a nyelvnek is vannak szabályai, amit nem árt leírni, és a tudatlanságból (és nem beszédstílusból) eredő elhajlásokat lenyesegetni.

A kérdésben szereplő első mondat nem hibás, hanem helytelen (a szigorúan vett szabálykönyv megengedi, azonban tágabb értelemben félreértésre ad alkalmat, és implicite helytelen használatra sarkall.).

A "tele van a szekrénye" harmadik személyre utal. Én mondom, hogy őneki tele a szekrénye. Ha azt szeretném, hogy félreérthetetlenül a beszélő szekrényérre gondoljon mindenki, akkor birtokjelet használok. ... olyan nők mondják, akiknek tele a szekrényük... - nem úgy általában egy (valaki) szekrénye van tele, hanem az övék!

Szép a magyar nyelv. És gazdag. Képes apró finomságokat is kifejezni. Sajnálatos, ha hagyjuk, hogy elsilányodjon, gazdagságából veszítsen.

#8:

Az első fele oké, de amit a konkrét mondatról írsz, az már totál téves: az első példamondat is teljesen helyes (sőt). A félreérthetőséget rosszul értelmezed: az nem azt jelenti, hogy „logikailag” bele lehet magyarázni valami mást is, hanem éppen a szövegkörnyezettől, az adott mondat értelmétől függ, hogy az adott – logikailag „félreért(elmez)hető” – közlés valóban félreérthető-e. A kérdésben lévő mintamondat ékes példája anna, amikor egy mondat _nem_ érthető félre, tehát lehet a – hagyományos, szokványosabb – egyes számú birtokjelet is használni, de lehet persze a többes számút is, ha valakinek az a szimpatikusabb. (nekem nem :-)

Azon is érdemes elgondolkodnod, hogy amikor szeretnéd a két, egyaránt helyes forma közül az egyiket „likvidálni” – ráadásul a régebbi, hagyományosabb formát –, akkor az vajon hogy fér össze ezekkel a mondataiddal?: „Szép a magyar nyelv. És gazdag. ... Sajnálatos, ha hagyjuk, hogy elsilányodjon, gazdagságából veszítsen.”

(Figyelmedbe ajánlom a fenti linkeket is.)

Nem véletlenül írtam, amit írtam -- értek hozzá, nyelvészetből fogok doktorálni. A tudomány feladata az, hogy vizsgálja a nyelvet, nem az, hogy normát írjon elő. Az ornitológusok sem mondják a pingvinre, hogy "ez rossz madár, lőjük le!". :)

A nyelvész -- már elég régóta -- nem előír, hanem figyel, lejegyez, elemez.