Miért írják olyan EGETRENGETŐEN sokan a bocsát szót j-vel?

Szöged meg Szeged teljesen más, 11-es...

Egyébként ne akadj fel ilyen apróságokon kérdező, mert amikor ilyet írnak, mint ez: http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__54288..

Ez egy olyan kérdés, ahol szükség van a segítségre.

Íme Grétsy tanár úr véleménye:

[link]

Vidékies alak létezik, akkor is, ha a városi paraszt parasztozik. Ém a bocsát alakot használom, de el kéne fogadni, hogy a nyelvünk az sokszínű, és még felelhetőek benne régies formák, amik régen uralkodóak voltak, de ma már letűntek.

# 16/17

Érvelésed akkor is hibás, mivel mindkét példádhoz helyesírási szabály fűződik. a bocsát/bocsájt-hoz viszont nem fűződik helyesírási szabály csupán az egyik népies alak, így aki tájszólást használ az úgy is fogja leírni..

Kb mint a krumpli- pityóka esete... Ha valaki tájszólásban beszél akkor nem a krumplit írja hanem pityókát mivel náluk az a megszokott.

Te nevezel másokat tudatlannak?? Mikor neked annyi eszed nincs mint egy marék molylepkének??

Akkor most felvilágosítalak, hogy a bocsát és a bocsájt szó is helyes.

Tanulj egy kicsit, mielőtt letolod a másikat.

" bocsát, bocsájt (ige)

Ereszt, leereszt. Eléri, hogy a szóban forgó személy, dolog más, vagy lejjebb levő helyre jusson.

A gyerekeket a szülők reggel iskolába bocsátják. A kertben a palánták melletti árkocskába vizet bocsátott a gazda. Az új hajót ünnepélyesen bocsátották vízre.

Eredet [bocsát, bocsájt < ómagyar: bocsát, bocsáít < ősmagyar: bulcsát, bolcsát (bocsát, enged) < dravida: possáttu (elfelejt, elenged) < pó (megy)]

Használati megjegyzés: Bár a „bocsát” és „bocsájt” forma egyaránt használható mindegyik jelentéssel, a „bocsájt” forma főként „büntetést elenged” (6.) értelemben használatos, a „bocsát” pedig főként „útnak indít” és a többi értelemben használatos."

forrás: magyar szavak eredete..