A -tól/től, -ból/ből, -ról/ről stb. ragokban a magánhangzót röviden vagy hosszan kell kiejteni?
<Pedig tök világosan fogalmazta meg.
"...a magánhangzót röviden vagy hosszan kell kiejteni?" – szilárd meggyőződésem, hogy ezen nincs mit nem érteni>
Valóban, maga a kérdés tök világosan lett megfogalmazva, és ezen nincs mit nem érteni.
CSAKHOGY a kiegészítés – mint "magyarázat" vagy "pontosítás" – tönkrevágja, ezez félreérthetővé teszi az egészet.
<ha valaki talál rajta csomót, akkor az a kákán is, úgyhogy méltó a belekötős név büszke viselésére. :-)>
Még egyszer: az első mondaton nem, a másodikkal együtt már igen.
Továbbá: te szoktad keresgélni a csomót a kákán az én válaszaimban, ezzel már gyk-s tevékenységed igen korai időszakában kiérdemelted azt a bizonyos címet... :P
(És mintha derengene, hogy néhány kérdésnél, amikhez én nem írtam, láttam már igencsak csomókeresős válaszodat... :P)
<Igen, én is határozottan érzem, hogy ezzel sikerült a "nem-de-nem-de-nem..." szintre emelkednem, és azért jó a GYK, mert itt egyáltalán nem érzi az ember, hogy ez gáz lenne, itt valahogy ez olyan természetesenek hat... :-)>
Én viszont úgy érzem, hogy a "de" mellett azért próbálok érvelni is.
Továbbá van egy sanda gyanúm, miszerint te úgy "működsz", mint a viccbeli kislány anyukája: megvárja, egy-egy témához mit szól az apuka, hogy aztán ellentmondhasson neki. :D
Jav.: "ezez" --> azaz
(Hogy ezt hogy csinálhattam? :O)
> <Pedig tök világosan fogalmazta meg.
> "...a magánhangzót röviden vagy hosszan kell kiejteni?" – szilárd
> meggyőződésem, hogy ezen nincs mit nem érteni>
>
> Valóban, maga a kérdés tök világosan lett megfogalmazva, és ezen
> nincs mit nem érteni.
> CSAKHOGY a kiegészítés – mint "magyarázat" vagy "pontosítás" –
> tönkrevágja, ezez félreérthetővé teszi az egészet.
De nem.
TFH arról van szó, hogy a "Pécsről" hogy ejtendő: ez esetben ha a rövidet akarja érzékeltetni, akkor van eszköze (ö), ha a hosszút, akkor az alapformához képest már nehéz a dolga írásban... Szerintem megfelelő eszközt választott: az emberek szinte mindannyian értik, az egy kivételnek pedig majd én segítek megérteni. :-)
(...Bár őszintén szólva nem sok reményt látok a sikerre, mert a kérdező már ugyanezt elmagyarázta egyszer, és akkor is hiába... :-/ )
> Továbbá: te szoktad keresgélni a csomót a kákán az én
> válaszaimban, ezzel már gyk-s tevékenységed igen korai
> időszakában kiérdemelted azt a bizonyos címet... :P
Tudom – és éppen ezen felbátorodva vindikálom magamnak a jogot, hogy ha kivívtam a címet, akkor osztogassam is. Hiszen ki, ha én nem. :-)
> (És mintha derengene, hogy néhány kérdésnél, amikhez én nem
> írtam, láttam már igencsak csomókeresős válaszodat... :P)
Természetesen! Ne ringasd magad abban a helyzetben, hogy kivételezett vagy... :-)
> <Igen, én is határozottan érzem, hogy ezzel sikerült a
> "nem-de-nem-de-nem..." szintre emelkednem, és azért jó a GYK,
> mert itt egyáltalán nem érzi az ember, hogy ez gáz lenne, itt
> valahogy ez olyan természetesenek hat... :-)>
>
> Én viszont úgy érzem, hogy a "de" mellett azért próbálok érvelni is.
pillanat, a "de" én vagyok...
(az érvelni próbálást pedig később megkeresem, csak előásom a nagyítónkat :-)
> Továbbá van egy sanda gyanúm, miszerint te úgy "működsz", mint a
> viccbeli kislány anyukája: megvárja, egy-egy témához mit szól az
> apuka, hogy aztán ellentmondhasson neki. :D
csak ha gyorsabb vagy. általában az vagy, olyankor meg már mihez szólhatnék hozzá?
de – mint bizonyára láttad – néha sikerül "beelőznöm", és olyankor válaszolok rendesen is.
(kétségtelen, hogy van abban valami, amit mondasz... a direkt megvárásban nincs, de az igaz, hogy már előre örülök, ha friss BW-t látok, hogy ma is vicces nap lesz... :-)
"De nem."
De igen. :P
<TFH arról van szó, hogy a "Pécsről" hogy ejtendő: ez esetben ha a rövidet akarja érzékeltetni, akkor van eszköze (ö), ha a hosszút, akkor az alapformához képest már nehéz a dolga írásban...>
Nanananana, álljunk meg egy szóra... :D
Ha a rövid érzékeltetéséhez megfelel a normál jelölés, akkor a hosszúéhoz miért is nem? Vagy fordítva: ha a hosszú érzékeltetéséhez nem felel meg a normál forma, akkor a rövidhez miért igen?
Egyenjogúságot követelek az ékezetek nevében. :D
Szimplán erről szól a történet: "Pécsről" vagy "Pécsröl", ill. "házból" vagy "házbol" a helyes kiejtés?
"Szerintem megfelelő eszközt választott: az emberek szinte mindannyian értik, az egy kivételnek pedig majd én segítek megérteni. :-)"
Szerintem meg nem, lásd a fentebbi indoklást.
És ööö... Kik is azok a "szinte mindannyian"? :P
Az az egy kivétel pedig köszöni szépen, de érti, hogy mit akarsz félremagyarázni. :D
"...Bár őszintén szólva nem sok reményt látok a sikerre, mert a kérdező már ugyanezt elmagyarázta egyszer, és akkor is hiába... :-/"
Mint már mondtam, a kérdező kommentje teljesen jó, eredetileg is úgy kellett volna.
"Tudom – és éppen ezen felbátorodva vindikálom magamnak a jogot, hogy ha kivívtam a címet, akkor osztogassam is. Hiszen ki, ha én nem. :-)"
Hmm. Lovaggá ütni pl. mindig a királynő szokta az arra alkalmasnak vélt személyeket.
Ha ők egymást ütik (vagy egy mást ütnek :D), az nem lovaggá ütés, hanem lovagi torna (vagy sima verekedés). ;)
"Természetesen! Ne ringasd magad abban a helyzetben, hogy kivételezett vagy... :-)"
Gondolom, ezt úgy értetted, hogy "ne ringassam magam abba a tévhitbe, hogy kivételezett helyzetben vagyok", csak összekuszálódtak a gondolataid és/vagy az ujjaid. ;)
<pillanat, a "de" én vagyok...>
Jaaa... Lehet. Ki tudja már nyomon követni ebben a kavarodásban?... :D
"az érvelni próbálást pedig később megkeresem, csak előásom a nagyítónkat :-)"
Mi a pitypalatty... Nem is tudtam, hogy van közös nagyítónk... :O
(Vagy érthetetlen nagyzási hóbortodnak köszönhetően már nem csak jogokat vindikálsz és lovaggá ütsz, hanem gyakorlod a királyi többest is? :D)
"csak ha gyorsabb vagy. általában az vagy"
Látod, látod: fiatalság gyorsaság. :P
"olyankor meg már mihez szólhatnék hozzá?"
Bármihez. Tudod, ismétlés a tudásnak az a jó édesanyja. ;)
<de – mint bizonyára láttad – néha sikerül "beelőznöm", és olyankor válaszolok rendesen is.>
Valóban láttam már ilyet. Az élet ritka szép pillanatai. :D
"kétségtelen, hogy van abban valami, amit mondasz... a direkt megvárásban nincs, de az igaz, hogy már előre örülök, ha friss BW-t látok, hogy ma is vicces nap lesz... :-)"
Ó, minő megtiszteltetés. Csak viszonozni tudom kedvességedet. :D
mondom: az alapformához képest.
ugyanis ha azt kérdezi, hogy a pécsrőlt pécsrőlnek vagy pécsrölnek kell ejteni, az hülyén veszi ki magát, mert hiszen a pécsről az pécsről...
(NEM ADOM FEL!!)
lovaggá ütés: ó, csak nem azt tetszik akarni mondani, hogy Kegyed itt a kir...? na ne, inkább maradjunk a lovagitornás hasonlatnál, az teljesen jó volt.
összekuszálódtak, igen.
nem veled közös, hanem családi. (de az sincs, csak úgy mondtam. :-)
az ismétlés asszem szabályellenes, hej. zöldezni kell.
meg abban mi a szórakoztató, hogy ismétlek.
Ez nem csak egyedül a ragoknál vitatható, csak itt észleltem jobban föl rá. Mondjuk, a kérdés szóban a két é egyforma hosszúságú? Szerintem az első rövidebb, a második hosszabb.
A dél-alföldi nyelvjárásban sok helyen a L kiesik, s az előtte lévő magánhangzó meghosszabbodik: vót, kőt (költ), bót, abbú, ebbű. Itt színtisztán látszik hogy a magánhangzót hosszan kell és lehet is hosszan kiejteni.
Akkor a sztenderd nyelvváltozatban viszont miért nem vólt, kőlt, bólt stb? Nyilvánvalóan azért, mert a magánhangzót nem lehetne ezekben a szavakban hosszan kiejteni, s ennek az akadálya a L hang. Pl. álmodozik és ásítozik: ugyanolyan az á mindkét szóban? Az elsőben rövidebb, nem? Vagy a Sándor és a Jolán neveket megfigyelve is ugyanolyan a helyzet. Tehát a meggyőződésem az, hogy egyes mássalhangzók "akadályozzák" egyes magánhangzóknak a hosszan való kiejtésüket.
Ha pl. az L után megint magánhangzó jönne, akkor nem lenne gond azt a bizonyos magánhangzót hosszan kiejteni: ólat, kóla. De: űltet, ólcsóbb - ki lehetne-e az első hangot hosszan ejteni? Hát persze nem. S szerintem ugyanez a helyzet ezeknél a ragoknál is. Csak nem világos hogy azok a bizonyos nyelvészek mi alapján döntöttek a hosszú mellett, vagy mindig is hosszan írták-e a helyesírás szerint ezeket a ragokat?
+ Én fölfigyeltem már a televízióban is. A fölfogásom szerint senki nem ejti hosszan őket, mármint nem olyan hosszan mint amilyenekben ejtendők azok a hangok azokban a példákban, amelyeket említettem az előző megjegyzésemben.
figyu, ez egy tudomány. ezt itt nem érdemes kitárgyalni, mert semennyire nem ért hozzá egyikünk sem.
ha annyira izgat a téma, akkor tanuld meg az egyetemen, vagy kérj meg egy nyelvészt, hogy meséljen erről bővebben.
szerintem.
:-)
Nálam (én sok nyelvészeti elemzést végeztem magamon egyébként xd), kb. -thol illetve -thöl, bhol, bhöl stb.
Ezt persze mások simán bol-nak hallják, de én tisztán hallom a különbséget
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!