Csak engem zavarnak ezek a "rövidítések"?

"vok (vagyok) +3"

Ó, de micsoda három!... Az bizony.

"Mert gyorsabb és jelen helyzetben ez számít, ha szükséges tudunk " szépen " is beszélni / írni..."

Ezzel nincs is semmi probléma. A baj ott kezdődik, ha szükséges lenne, akkor nem tud szépen, helyesen írni. Bezzeg a vok és társai mennek. És sajnos ez a jellemzőbb.

@ Mirk:

A felsorolt példáid egytől egyig nyelvjárási szavak, az ország néhány részén egyszerűen így beszélnek az emberek, nincs ezzel semmi gond. Tehát ők igenis tudnak beszélni, csak nem a köznyelvi sztenderdet használják.

Például a nákozás felénk hibának számít, és én sem igazán bírom elviselni, de egyes nyelvjárásokban az a "normális". A suksükölést is csak akkoriban kezdtem tolerálni, mikor többször beszélgettem Skype-on egy felvidéki júzerrel.

Régebben a szabolcsi tájszólást sem bírtam (meg a palóc kivételével úgy általában semelyiket), de most már azzal is elvagyok.

Szóval szerintem mindent meg lehet szokni, csak idő kérdése. :)

[link]

Na most fognak nemsokára páran nyelvtani idegösszeomlást kapni...

Mert ahogy visszaolvasgattam itt csak a felszínt kapargatták sokan, hát hogy micsoda idegesítő... Na némelyik chat en / online játékban fentebbiekkel szinte tökéletesen el lehet beszélgetni, mindenki megérti a másikat, és nem azon van kiakadva, hogy jajj "nem írtad ki végig, nyelvtani katasztrófa, igénytelen, stb. vagy"

Meg ugye van egy tolerancia nevű dolog is... elég ha az ember sétál fél órát a városban hallhat párat, mégsem akad ki rajt a legtöbb ember, hogy ugyan, hogy beszélnek már, szabad akaratukból használják a nekik tetsző módon a nyelvet, volt ilyesmiről amúgy szó angol fórumokon is, azzal az apó különbséggel, hogy ott a kommentelők 90%-a megértette a lényegét a dolgoknak, és nem ítélte el azokat akik használják a rövidítéseket. stb.

Nem mellesleg azon okból is kár rajt feszengeni, hogy így-is úgy-is terjedni fognak, mióta 10-15 éve nem egy elérhetetlen dolog bárkinél az internet azóta ez beindult, és kétlem, hogy csak úgy magától mindenki leállna vele.

Nem, engem a rövidítések nem idegesítenek, magam is használom őket. Igaz, csak chaten. Fórumokon, e-mailben kiírom a szavakat.

Az viszont zavar, ha valaki nem tud három mondatot értelmesen leírni. Iszonyatosan idegesít az is, ha valaki nem használ vesszőt és mondatvégi írásjeleket. Egyszerűen borzasztó egy olyan szöveget olvasni.

Idegesít az is, mikor bizonyos szavakat indokolatlanul nagybetűvel írnak ("Egyetem", "Tanárok", "Menstruáció" stb.). Kiráz tőle a hideg. Sőt, attól is, mikor a személyes névmásokat írják nagybetűvel.

"Na, puhul a csaj, már nem éltünk hiába. ;-)"

Csakhogy nem te puhítottál meg, BM. Még a kanyarban sem voltál (a GYK-n), mikor ez a folyamat elkezdődött (mondjuk, akkor még én sem), és javarészt le is zajlott. Úgyhogy ne ékeskedj más tollaival. :P

A kevert nyelvű rövidítések rendszeres használata, rögződik. Ami jelentősen megnehezíti az idősebbekkel, más értelmi színvonalon állókkal való kommunikáció sőt bármely közegben keresztbe teszel ezzel magadnak, ahol nem ismerik vagy nem akarják a szlengkifejezéseket használni.

Az a baja a szlengkifejezésekkel a többségéi társadalomnak, hogy egy részt nem vagy csak lassan érti meg őket, így funkciójukat veszti másrészt úgy látványra és hallásra sem épp gusztusosak, valamint az ilyen jelentéssűrítő szóösszetételek, a gondolkodást is háttérbe szorítják és az ilyen kifejezések gégéből, illetve csuklóból jönnek. Több kiváló szerző is utalt ezeknek a káros mivoltára , többek között a gyűrűk Ura és az 1984 függelékében is szó van a nyelvtorzításról. A legtöbb ember már csak ösztönösen is ódzkodik az ilyesmitől, és valljuk be jogosan.

A "szakzsargonnak" megvan a maga helye, hosszú itteni pályafutásom alatt az őrületbe kergettem volna jó pár embert, ha következetesen kollégáknak nézem az itteni válaszolókat és különböző látszólag értelmetlen jelző és mozaikszavak áradatával boldogítanám őket.

Másrészt nem nyavalygok érte különösebben, de ha valaki nem odaillő helyen alkalmazza ezeket, a szóösszetételeket éreztetni fogom vele, hogy ellenemre van a dolog. Komoly dolgokról, csak komolyan lehet beszélni.

Ja és mielőtt elfelejtem, Berta, megszokni ezt az milyen snassz már, a létezését ignorálni sokkal egyszerűbb, bár egy fokkal nagyobb agymunkát igényel a dolog. Nincs negatív utóérzet, elfojtott frusztráció meg hasonlók, csak a felhőtlen boldogság :)