Hasraütésszerűen, hasraütés szerűen vagy hasraütés-szerűen? Mindhárom változat elfogadható?

Tele vagyunk intelligens válaszolóval és azzal,hogy nem igazán ismerik a régi és új helyesírási szabályokat,pedig azok rendszeresen szerepelnek nemcsak az olvasmányokban hanem a mindennapi levelezési formánkban attól függetlenül, ha mindennap kibocsátanának új helyesírási szabályzatot a régi még akár emberöltőig is fennmaradna!

Kedves 6-os: Láttál-e olyan levelet ahol csak szótagolva írták le a mondatot? Csak a megkülönböztetés végett hozták a gondolatban szótagolt szavakat valamint ha több mint 7 szótagból áll különválasztjuk! Légyszíves nézz utána mielőtt "zöldségeket"írsz! Nem zavar ha lehúz(ták)zák a pontomat csak fájlalom,hogy olyan tette akinek fogalma sincs semmiről!!!!!

Drága Barátaim!

Wiki és "voltaképpen ugyanaz a szabály" ügyében:

Nem szükséges wikit linkelni (és idézni), hiszen van egy szabályzat, abban szépen benne van. ráadásul nem is teljesen ugyanaz a szabály, hanem külön le van írva a különírt és kötőjeles esetre is (139/a és 139/b), ld. itt:

[link]

OK, beámosolom én is a teljes 139-est, hátha úgy egyszerűbb:

[bár a harmadik mozgószabállyal komoly gondjaim vannak, de ezzel most nem terhelek senkit, mert itt úgyis csak az első kettő releváns]

139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat, de: anyagcserevizsgálat-kérés; békeszerződés-tervezet, de: békeszerződéstervezet-kidolgozás; kerekasztal-konferencia, de: kerekasztalkonferencia-rendezés; stb.

Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése, a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rendezése stb.

b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat; stb.

A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak, lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.

c) Két azonos utótagú összetétel (pl. munkásszövetség, parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. Hasonlóképpen: szövőipar, fonóipar, de: szövő-fonó ipar; ajakhang, foghang, de: ajak-fog hang; fényjáték, árnyjáték, de: fény-árny játék; rézötvözet, aranyötvözet, de: réz-arany ötvözet; továbbá: kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta stb.

A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják!

Hasznos oldal lehet:

(bár előfordulnak hibák, amiket folyamatosan javítanak, ha észreveszi valaki) :)

[link]