Mi alapján döntjük el, hogy melyiket mondjuk éppen?

Te talán cserélgeted, de a többség nagyon jól elkülöníti a használatukat.

A "feljössz?" kérdés attól származik, aki társasházban lakik, vagy lakótelepen. Aki kertes házban lakik, az azt mondja, hogy "átjössz?"

A lejössz pedig egyértelműen a Budapest-vidék relációra utal.

Felénk kissé másképp használjuk, mint ahogy az első válaszoló írta. Ugyanis egy társasházban az alsóbb szinten lakóhoz a felsőbb szintem lakó értelemszerűen csak LEmehet, pl. a 7.-ről a 2.-ra.

Pestre BEmenni szoktunk, közelebbi településre ELmenni vagy egyszerűen csak menni, távolabbi vidékre pedig LE- vagy ELmenni, pl. lemegyünk a Balcsira vagy a Velencei-tóhoz.

Ezeket a szavakat nem cserélgetjük, következetesen használjuk őket

Egy vidéken élő ezt mondja: Felmegyek / bemegyek Pestre.

Egy Pesten élő ezt mondja: Lemegyek vidékre.

A mellettem lakó szomszédhoz át-, az alattam lakóhoz fel- a felettem lakóhoz lemegyek.

Ha ugyanazon, vagy hasonló településen élő ismerősünket látogatjuk meg, azt mondjuk, átmegyünk hozzá, de használhatjuk a lemegyek, felmegyek szavakat is, attól függően, hogy az utazásunk iránya milyen égtáj felé mutat.

"az alattam lakóhoz fel- a felettem lakóhoz lemegyek"

Sajátságos -- de sebaj: ha tényleg nem cserélgeted, következetesen így használod, akkor hozzá lehet szokni... ;-)

Na, most meg miért? Teljesen logikus és érthető, hogy dombra fel, dombról le. (Hegynél dettó, pl. "Ha felmegyek a budai nagy hegyre, letekintek, letekintek a völgybe". Jut eszembe, a népmesékben is FEL szoktak menni Budára.)

Bezzeg a "fordított világtól" nem voltál elképedve, csak megjegyezted, hogy sajátságos. Dereng valami ilyesmi történet is, csak nem ugrik be a címe.

Szóval, bal lábbal keltél, vagy mi van? :D