Hogyan kell helyesen írni az alábbi mondatot?

Szerintem meg a második.

Nem tudom, hogyan mondják pontosan, de ez afféle közbevetett mellékmondat.

"Szabadidőmben a természetet járom, amikor csak tehetem." Itt egyértelmű, hogy melyik a két tagmondat. A fenti példában ugyanez, csak épp mellékmondat beékelődik a főmondatba.

Ági

Igen, a második a helyes.

Ez az a fajta mondat, amikor a közbevetett tagmondatot vessző, gondolatjel, vagy zárójel közé tehetjük.

Mindhárom forma helyes.

Szabadidőmben, amikor csak tehetem, a természetet járom.

Szabadidőmben - amikor csak tehetem - a természetet járom.

Szabadidőmben (amikor csak tehetem) a természetet járom.

Szia, Ági!

Pontosan ezek a példák jutottak eszembe a kérdés olvasásakor, mikor a te válaszodat még nem is láttam.

Gratula!

Szia Julianna!

Köszönöm!

Mindkettő jó, de jelentésbeli különbség van köztük.

Az első azt jelenti, hogy a szabadidődnek minden lehetséges percét természetjárásra fordítod.

A második (kissé nyakatekert) változatnál a közbevetés sokkal hangsúlytalanabb, akár ki is lehetne venni a mondatból, mert csak a „Szabadidőmben” szót erősíti meg, valahogy így: „Szabadidőmben, tehát amikor nem kell dolgoznom, a természetet járom.” Ahogy Ági írta, ez esetben jó a két vessző, a két gondolatjel, illetve a zárójel is.

Az utolsó írta jól, mindkettő helyes, csak mást jelent. Alapesetben az első a jó, a második kissé nyakatekert.

Analógia a könnyebb érthetőség kedvéért:

"Tegnap mikor felkeltem, esett az eső."

Ez ugyebár egyértelműen azt jelenti, hogy akkor esett az eső, amikor tegnap felkeltem.

"Tegnap, mikor felkeltem, esett az eső."

"Tegnap - mikor felkeltem - esett az eső."

"Tegnap (mikor felkeltem) esett az eső."

Ezek pedig azt jelentik, hogy tegnap esett az eső, mellékinformációként (közbevetéssel) pedig közlöm, hogy akkor esett, amikor felkeltem.