Ha egy összetett szó első tagjának a végén ugyanaz a többjegyű mássalhangzó van mint a második tag elején, akkor összeolvad a két hang?

Ezt az oldalt ismered?

[link]

Például: jegygyűrű

Néha igen, néha nem.

Fénynyaláb, díszszemle,...

^ Nincs "néha igen, néha nem".

A helyesírási szabályzat vonatkozó 93. pontja szerint:

"A többjegyű betűk (pl. cs, sz, ty, dzs stb.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 7. b)]: loccsan, hosszú, meggy, fütty stb.; illetőleg: jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk stb. (e helyett: jegygyel stb.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú, Meggyes; Arannyal, Kodállyal stb.

Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, díszszázad stb."

Még egyetlen dolog, mert gyakori hiba: a -szerű NEM önálló jelentéssel bíró szó, hanem képző; ezért erre nem vonatkozik a fenti szabály. Tehát helyesen leírva pl. ésszerű, nem pedig észszerű.

Üdv. :)

Tegyük tisztába akkor ezt is:

1. Amit mondunk és hallunk, az a hang.

2. Amit leírunk és olvasunk, az a betű.

A kérdező elírta: betű helyett hangot írt.

Az "összeolvad" kifejezés sem helyes; mint a fentebb idézet szabályzatból is látszik, egyszerűsítésről vagy csonkulásról beszélhetünk. (De szokták rövidülésnek is hívni.)

A hosszú mássalhangzók kiejtésének időtartama nem változik attól, hogy hogyan írjuk le az ezeket jelölő betűket, rövidítve (ccs) vagy sem (cscs).

Utóbbi esetben sem külön ejtjük a két cs-t, hanem egy cs-t ejtünk hosszan. Ennyi. :)