Milyen mássalhangzó törvények érvényesülnek a szavakban?

1. mássalhangzó-rövidülés (rtt-ből rt, "partalan");

2. összeolvadás (t+sz=c, "jácik");

3. részleges hasonulás (az s-t a mögötte álló zöngés mássalhangzó miatt zs-nek ejtjük, "tudazsd");

4. teljes hasonulás (a -val/-vel v-je a szó végi mássalhangzóhoz hasonul);

6. Gondolom, ez hunyja akar lenni. Írásban nem jelölt teljes hasonulás (ny+j=nny);

8. mássalhangzó-rövidülés (rkk-ból rk, "sarkör");

9. Ez pedig nyilván turbánja akar lenni, megint összeolvadás (n+j=ny);

10. képzés helye szerinti részleges hasonulás ("önygyújtó");

11. írásban nem jelölt teljes hasonulás (z+s=ss, "hássor");

12. írásban jelölt teljes hasonulás (a -vá/-vé v-je teljesen hasonul a bölcs szó cs-jéhez);

13. képzés helye szerinti részleges hasonulás ("ellemben");

14. írásban jelölt teljes hasonulás (a felszólító mód j jele teljesen hasonul a húz szó z-jéhez).