Fájó csuklóval és kézzel mit kezdjek? Görcsösen írok.

Szia!

Írás közben a kezünk (ujjaink) izmai valóban befeszülhetnek, a csukló begörcsölhet; ezeknek több oka is lehet: az izmok merevsége, túl merev csuklótartás, ill. az íróeszköz túl erős szorítása; és a helytelen test- és kartartás.

1. Furcsának tűnhet, de írás előtt célszerű ugyanúgy bemelegíteni az izmokat, mint testnevelés óra elején a futással és a gimnasztikával a láb-, kar- és egyéb izmokat. A kicsikkel ez játékos formában zajlik, pl. mutogatják, hogyan esik az eső, ősszel hogyan hullanak le a falevelek; vagy különféle hangszerjátékok imitálása (főleg zongora, gitár, furulya, fuvola); a lényeg, hogy mozogjanak az ujjak, ill. egy kicsit a kar is.

Csuklólazításhoz lehet pl. "lekvárt keverni", integetni, villanykörtét csavarni, virágszirmot tépkedni stb., persze nem igaziból. :)

A lényeg, hogy pár percig mozogjanak az ujjak, a kéz, a csukló, így az izmok bemelegszenek.

Ezeket javaslom neked is, persze nem ennyire látványos formában; kivéve, ha bírod, hogy a többiek bámulnak. :D

Hosszabb ideig tartó írás közben is időnként lazítsd, nyújtsd az izmaidat, pár másodperc szünet biztosan adódik erre.

2. Ha már rosszul rögzült a ceruzafogás, azon nagyon nehéz változtatni, de azért próbáld meg; különösen fontos a laza tartás: ne szorítsd az íróeszközt, nem kell félned, hogy bárki is elveszi. :D

3. Egyenes háttal kell ülni, az alkarodnak teljesen (a könyöködnek is!) a padon / asztalon kell lennie; így a felkar izmai nem terhelődnek. Ahogyan haladsz lefelé a papíron / füzetben, úgy told azt mindig feljebb, hogy a könyököd soha ne lógjon le.

Remélem, beválik. :)

Ha még van kérdésed, írj nyugodtan. :)

Bocs a floodért, de eszembe jutott még valami: az írástempó fokozásának egy nagyon egyszerű módja.

Sajnos az iskolák többségében az ún. c-s kötést tanítják az 1. évfolyamon, és még sajnálatosabb, hogy sok helyen ehhez később is ragaszkodnak, legalábbis alsó tagozaton.

Szerintem egy normális pedagógus már 2. osztályban sem kifogásolja az egyénre jellemző betűformákat, írásképet, persze csak addig, amíg ez nem megy az olvashatóság rovására. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy engedi a másféle betűkötési módokat: helykijelöléseset vagy az alulról kötést.

Nekünk az utóbbit mutatta meg 3. év elején a tanító nénink, s ez nagyon hasznosnak bizonyult a gyorsabb és esztétikusabb írás szempontjából. Megjegyzem, ez még a rendszerváltás előtt történt, amikor nem NAT és kerettanterv volt, hanem kőkeményen "Tanmenet és utasítás"; de ő azt mondta, nem érdekli. :)

Nagyon nem tudom értékelni, hogy sok tanító ragaszkodik a c-s kötéshez, ugyanakkor elvárja, hogy a gyerekek szépen _és_ gyorsan is írjanak.

Tehát ha c-s kötéssel írsz, akkor tanuld meg alulról kötni a betűket; otthon begyakorlod, eleinte odafigyelsz a suliban is, aztán egy idő után automatizálódik.

Üdv. :)

Szívesen. :)

A kötéseket megpróbálom egyszerűen leírni; hátha így is felismered / megtanulod; ráadásul az alsó kötésesről nem is találtam semmit régebben, amikor kerestem.

C-s kötés: az a, á, c, d, g, gy, o, ó, ö, ő, q betűket ugyebár "az óramutató kettesénél kezdjük", és az óramutató járásával ellentétes irányban kerekítjük. Ha nem első betűként írjuk ezeket, akkor az előző - bármilyen - betűtől először (felfelé indulva) a kettesig megyünk egy olyan íven, amin visszafelé haladva meg tudjuk rajzolni a kört. Tehát kb. a kör felét duplán írjuk, ami sok időt vesz igénybe; ráadásul nem is szép, ha nem pontosan ugyanazon a vonalon haladunk visszafelé.

Ezzel szemben ha lefelé indítjuk a kört az előző betűtől, ugyanúgy az óramutató járásával ellentétesen haladva visszaérünk a kezdőponthoz; ekkor _felemeljük_ az írószert, és folytatjuk a betű további részével, pl. az "a" horgocskájával vagy a "g" alsó fecskevonalával. (Ha nem emeljük fel, hanem az íven haladva jutunk vissza a kettesig, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, tehát nincs időmegtakarítás.)

Ez a módszer egyedül a c-vel nem működik, így azt mindenképp helykijelölésessel kell írni: a ceruzát egyszerűen felemelve "belőni", hogyan fér ki majd a betű, és ehhez viszonyítva a kettestől kezdeni. Persze ezt a többi betűvel is lehet, egy idő után kialakul a rutin.

Én elég vegyesen írok, tehát alsó kötéssel és helykijelöléssel is, de c-ssel soha.

Plusz ezek még azért is jók, mert mivel úgyis felemeljük a ceruzát, akkor már az ékezeteket is ki lehet tenni és a t-ket is áthúzni "menet közben"; nem a szó végétől kell visszanézni az egészet. (Merthogy a c-s kötés lényege, hogy nem emeljük fel a ceruzát a szó vége előtt, hanem folyamatosan írunk, ezért van ez a "trükkösködés" :D ).

Üdv. :)

Megint szívesen. :)

Érthető a leírás? Be tudod azonosítani ez alapján, hogy milyen kötést használsz?