Budapesti "tájszólás Pl: Elmentünk az Attilával az állomásra a Józsiért. Falra tudok mászni mikor ilyet hallok. :)
2014. márc. 30. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
12/18 anonim válasza:
Tipikusan pesti tájszólás a "pósta". A posta szót szinte kizárólag csak a pesti ismerőseim ejtik így. Sajnos sokan a hallás alapján pedig így is írják. Táj jellegű nyelvi sajátosságok mindenhol megfigyelhetőek a nyelvben, legyen az városi, vagy vidéki. Aki ezek alapján minősít valakit az vegye le a szemellenzőt és tágítsa kicsit a csőlátását.
2014. aug. 3. 11:25
Hasznos számodra ez a válasz?
13/18 anonim válasza:
Sokan használnak beszéd közben hosszú magán/mássalhangzót a rövid helyett, vagy fordítva de ez nem probléma. Ez tulajdonképpen a nyelv természetes fejlődése (változása).
Ilyenek például a
lesz - lessz
eső - esső
nincsenek - nincsennek
posta - pósta
szőlő - szöllő
húszas - huszas
biztat - bíztat
ágyú - ágyu
egyes - eggyes
A helyesírás egy teljesen más dolog. Ott van egy sztenderd. De tulajdonképpen az csak egy ajánlás. Bizonyos elveken - néha egymással teljesen ellentéteseken - nyugszik: kiejtés, szóelemzés, hagyomány, stb. És vannak olyan szavak, amiknek a helyesírása is megváltozott a kiejtésbeli eltérés miatt, igazodott a beszélt nyelvhez:
árboc -> árbóc
bura -> búra
reverzíbilis -> reverzibilis
Tehát lehet, hogy egykor majd a lessz, esső, stb lesznek a helyes formák.
2019. máj. 28. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
14/18 anonim válasza:
Én csak azokat nem tudom megértni, akik külön írják azt, amit egybe mondanak, pl igekötőket, ősszetett szavakat. Ez az én szememet is bántja. Nem a helyesírás miatt - mint mondtam - az csak egy ajánlás, hanem mert lusták/nem képesek gondolkodni. Hozzá kell tennem, hogy vidéki és budapesti egyaránt. Ez nem a származástól, sokkal inkább az iskolázottságtól és értelemtől függ.
2019. máj. 28. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
15/18 anonim válasza:
*összetett :DDD billentyűzet...
2019. máj. 28. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
16/18 anonim válasza:
A személynevek elé tett névelővel nekem nincs bajom. Ezt egyszer vki kitalálta, hogy nem szabad, pedig a többség használja. Akkor miért is helytelen??? Mert valaki azt mondta... Pff. Hozzá kell tennem, hogy egyébként nyelvjárásfüggő, hogy hol tesznek. Van ahol nem szokás, ennyi. Más nyelvekben is előfordul, hogy tesznek.
2019. máj. 28. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
17/18 anonim válasza:
A “fől”, “nől”, “tőlle”, “rólla” szavak is legalább akkora többség által használtak, mint a személynevek elé helyezett névelő, mégis a falat kaparnánk, ha elfogadottá nyilvánítanák őket csak azért, mert előbbit Jászberényben, utóbbit Budapesten sokan - helytelen berögződéssel - így mondják és írják.
2021. aug. 28. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
18/18 anonim válasza:
"helytelen berögződéssel"
Ilyet nem ismer a nyelvészet. A nyelvek folyamatosan változnak, vannak formák, amik kikopnak, vannak, amik elterjednek. A “fől”, “nől”, “tőlle”, “rólla” nyelvjárási formák, a sztenderdben nem így mondják, illetve írják őket, de miért ne használhatná ezeket valaki, amikor a saját szüleitől ezek tanulta? Ha annak idején ezt a dialektust választják sztenderdnek, akkor azon hőbörögnél, hogy mondhatja valaki azt, hogy "fő", "nő", stb. Azt ajánlom hallgasd pl a Szószátyár műsorát, sok tévhitet eloszlat a nyelvhasználók fejében.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: