Nah ehhez mit szóltok? Vélemény?

Csak speciális esetekben, és korlátozottan igaz.

1) Valóban össze lehet rakni, de lég nehéz, azaz több agymunkát igényel.

2) Csak akkor működik, hogyha a szavak egyértelműek. Azaz például a nevek és a definíciók esetében rögtön nem működik. (Pl. A gyulladást latinul inflammációnak nevezzük. Ez nem működik úgy, hogy az inflammációt összekevered, hisz pont azért írod le a mondatot, hogy megtaníts egy új szót.)

3) Igazából egy teljesen ismeretlen szöveg esetén nem jól működik. A fenti esetben ez egy olyan szöveg, amit már mindenki ismer, azaz egyszer olvasta és emlékszik rá, imsermi a tartalmát. (Vagy aki most olvassa először, az nagy nehezen kibogarássza, esetleg segítséget kér, stb...) Sőt, vannak olyan szavak, amiket ha összekeverünk, más szót kapunk: hatás/hátas. Szóval ha mondjuk htaás-t olvasunk, és a mondat értemébe mindkettő belefér, akkor hogyan döntünk?

4) Igazából a szó közepén is vannak olyan betűk, betűcsoportok, amik nélkül gyakorlatilag olvashatatlanná válik a szó, különösen a hosszú szavakra igaz ez. A rövid szavakban egyszerűen nem tudnak túl messze lenni a betűk. Ez itt Jókai egyik híres regényének pár sora. Aki ez alapján összerakja, annak fizetek egy sört:

A nsazyttgeltieű úr épepn kézeöpn vlot a tastnzók... A pzőssgáepohr nhkábretaja vgrigécogotst kvéör uajijn. A mezekgetdt fzáirs kogtfiot a tdüő hétássépaeskégn, s a nokimzayk mdnien tegéhetsét márptógebla. A neems bulogzam esgzeén aábrca ktegrete a vrét.

„De azt el kell mondjam, h én mikor megláttam ezt a szöveget -ami a kérdésben szerepel- elsőre eltudtam olvasni. Legalábbis nem okozott nagy kihívást, ellentétben a te Jókai regényből írt idézeteddel. Sztem azért is voltam nehéz helyzetben a te szövegeddel, mert be kell valljam, nem sok olyan szót használok nap mint nap, ami a te szövegedben szerepel.”

Igen, ez valószínűleg nagyon sokat számít. Ez volna az eredeti idézet:

A nagytiszteletű úr éppen közepén volt a tósztnak… A pezsgőspohár nektárhabja végigcsorgott kövér ujjain… A megkezdett frázis kifogott a tüdő hatásképességén, s a nyakizmok minden tehetségét megpróbálta… A nemes buzgalom egészen arcába kergette a vért…

Ebben vannak olyan szavak, amiket egyáltalán nem használunk ma már. A másik ami sokat segít a megértésben, az a bevett formulák használata. Például a „tanulmánya” szó szinte vonzza a „szerint” szót. A cambridge-i alig van összekeverve, meg az egyetem se annyira. Ez lényegesen megkönnyíti az első két szó megértését, és onnan már pozicionálva van az agyunk, hogy itt kérem egyetem meg tanulmány van, stb. A mondatok erősen összefüggnek, a „szó” szó többször előfordul, azaz itt szavak, betűk, szövegek, olvasás van: ez egy témakör, amiről könnyebben asszociálunk egymásra. Tehát ha egy szövegben előfordul az egyik, akkor számítunk a másikra. Ehhez képest Jókai mondatai éppen csak összefüggnek, alig van redundancia, minden mondat új információt közöl.

Nagyon árt a helyzetnek Jókai esetén a szokványos mondatszerkezettől való eltérés, amit ma úgy mondanánk, hogy xy éppen a tószt közepén volt.

A tanulmányos szöveg szavai átlagosan 5,3 betűsek, a Jókai szöveg esetén ez 6,2.

„Az inflamációt meg hagyjuk, inkább maradjunk a gyulladás szónál, mert az még is csak magyarosabb :D”

De azt magad sem tagadhatod, hogy az ilyen jellegű mondatoknak van létjogosultságuk. De hogy neked is legyen jó: A tőkés réce hímjét gácsérnak hívjuk.