Miért nem kell a vasárnap szót ragozni, mikor a hét többi napját igen? Nyelvtanilag miért más?
Pl. hétfőn elmegyek valahova.
Kedden is, meg szerdán is, stb.
De vasárnapon nem, csak vasárnap.
A "tíz vasárnapon át"-nál az át szó "vonzata" a "-n".
Az "enni" szónak nincs vonzata, mégis "délben" eszünk, és "vasárnap" eszünk. (Sőt, "este" és "reggel" is eszünk, újabb kivételek, és úgy tűnik, hasonlóan viselkednek, mint a "tegnap")
OK, ott tényleg az "át" miatt, erre nem is gondoltam.
De nem feleltél egyetlen tisztázást célzó kérdésemre sem.
Akkor most mik a hipotézisek itt a "vasárnap"-ra? És másokra?
Előző!
Ez terror!
Nem írhatod elő, hogy a nyelvi beszélők, írók, költők másképp beszéljenek! Pláne a nyelv is változik.
Nem az a feladat, hogy (nem tökéletes) szabályokat hozzunk és az azok alól kilógó fordulatokat megsemmisítsük a köznyelvben, hanem az, hogy a köznyelvet minél jobban leírjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!