Miért nem kell a vasárnap szót ragozni, mikor a hét többi napját igen? Nyelvtanilag miért más?
Pl. hétfőn elmegyek valahova.
Kedden is, meg szerdán is, stb.
De vasárnapon nem, csak vasárnap.
De használod a vasárnapont is... pl. A következő vasárnapon már nem leszek itthon :) Ezüs vasárnapon elmegyek vásárolni.
Így alakult ki. Egy nyelvészt kéne megkérdezni.
14:41
De itt már egy névmást is használsz. Ha nem használsz névmást, nem kell az -on sem.
Vasárnap dolgoznom kell. Vagy vasárnap dolgoznom kellett.
Igen jó a kérdés!
Nem a "nap" miatt!
pl:
Minden vasárnap ott láttam a templomban.
DE:
Minden ünnepnapon ott láttam a templomban.
Annak is "nap" a vége, mégis ragozzuk! Tehát tényleg egy nyelvész / nyelvtörténész tud válaszolni, nem egyszerű a dolog.
És akkor ez mit is bizonyít?
Elvesztettem a logikád fonalát. Csak azt látom, minden itteni állításra van ellenpélda.
És a névmás-szabály is sérül - pl: tíz vasárnapon át.
Itt nem névmás miatt kell a ragozott alak.
Akkor most mi van?
Az a cél, hogy szabályt kotyvasszuk rá, vagy az a cél, hogy válaszoljunk a kérdésre: Nyelvtanilag MIÉRT más?
Fenntartom, hogy igen fogas kérdés, s várom, hogy egy nyelvtörténész is válaszoljon.
Maradtam tisztelettel: vurugya
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!