Személynév elé lehet tenni névelőt? -Ki volt itt? -A Tamás

Mondat elején rosszul mutat, de máshol elfogadható.

De bárhová is teszed azt a névelőt, az nem lesz helyesírási (!) hiba.

"Lehet", hiszen te is tettél.

#6 pedig ott így helyes, ugyanis ezek nem nevek.

Lehet, de nem szokás. Hibának, helytelennek talán erős nevezni, de ettől még nem szokás. Vagy ha erősebben akarok fogalmazni, szokás kerülni a névelő használatát.

Az egyik érv az szokott lenni, hogy mivel tulajdonnévről van szó, ezért felesleges. Ha nem tulajdonnévről van szó, akkor a névelő választásnak van jelentősége. Nem mindegy, hogy ettem almát, megettem egy almát, vagy megettem az almát. Tulajdonnév meg egyedi dolgot jelöl, így felesleges ez a különbségtétel. De ez az érv azért nem teljesen következetes, hiszen ha nem egy ember nevéről van szó, akkor is gyakran használunk névelőt tulajdonnevek előtt. Az Amerikai Egyesült Államok, a Lánchíd, az Eiffel-torony stb… Furcsán is hangzana, hogy átmentem Lánchídon, szép a kilátás Eifell-toronyból.

Emberek neve előtt viszont sokkal inkább hat úgy, mintha tárgyiasítanánk az adott személyt. Ott volt a Béla. Ott volt egy Béla? De ez sem teljesen jó érv, mert ha köznevet használunk úgy, hogy az ténylegesen egy adott, konkrét személyt jelent, akkor is használunk névelőt. Elmentem a feleségemmel nyaralni. Mégsem érezzük úgy, hogy aki ezt mondja, az lenézi, kvázi tárgyiasítja a feleségét azzal, hogy névelőt tesz a „feleségem” szó elé.

(Pont ezért #6 törekvését kissé hiábavalónak érzem. Az, hogy vállalkozó, megbízó az nem tulajdonnév, hanem köznév. Hogy jogi nyelvhasználatból fakadóan ezt nagybetűvel írják, illetve hogy itt az adott köznév egy konkrét személyt jelöl, attól még köznévről van szó, semmi probléma nincs azzal, hogy „a Megrendelő”, „a Megbízó”.)

Régebben azért az is számított, hogy a mondatban milyen szerepet tölt be a név. Bár a név előtt önmagában nem volt szokás régebben sem névelőt használni (pl.: előadást tartott az Einstein), de ha a név birtokosként jelent meg, akkor igen. (Pl.: Az Einstein relativitáselmélete felbolygatta a tudományos életet. Itt tulajdonképpen nem Einstein, hanem a relativitáselmélet az, ami névelőt kap, csak éppen tisztázva van, hogy Einsteiné az a relativitáselmélet.) Ma már ez sem szokás, ilyen esetben sem szokás névelőt tenni a név elé.

Meg az sem teljesen mindegy, hogy írásról vagy beszédről van szó. Bár a személynevek előtt írásban kerülni szoktuk a névelő használatát, a beszélt nyelvben ez azért gyakrabban előfordul. Írásban inkább írjuk így:

- Kik voltak ott?

- Aladár, Béla és Cecil.

Beszédben viszont gyakoribb, hogy valaki azt válaszolja, hogy „az Aladár, a Béla és a Cecil”.

Viszonylag friss kérdés az e-nyelv.hu oldalán:

[link]