Hogyan, miképpen lehet elemezni ezt a mondatot? Kell bele a vessző?
„Péter meglátta a tanárt kijönni azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből(,) miután a többi gyerek már igencsak messze vándorolt tőlük.”
Egy olyan komponenst látok a mondatban, amely időt határoz. Nem ismerek rá semmiféle alárendelő vagy mellérendelő összetett mondatra, a szóban forgó időhatározó komponensnek mégis külön állítmánya és alanya van.
Kell oda a vessző? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?
Milyen hasonló eseteket tudnátok felhozni, amelyekre ugyanez a szabály érvényesül?
Ha a mondat kiejtését veszem alapul, én egy negyedvesszőnyi szünetet sem ejtenék a „miután” előtt.
Internetes forrásokat, szabályzatokat is örömmel fogadok.
Kérlek, bocsássatok meg a tudatlanságom miatt, és mindenképpen legyetek kedvesek. Én is az leszek.
Minden választ előre is nagyon szépen köszönök.
válasza: válasza:Ez simán egy alárendelő összetett mondat. Ki is lehetne egészíteni a megfelelő utalószóval:
„Péter meglátta a tanárt kijönni azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből (azután), miután a többi gyerek már igencsak messze vándorolt tőlük.”
vagy pl.:
„Péter (azután) meglátta a tanárt kijönni azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből, miután a többi gyerek már igencsak messze vándorolt tőlük.”
Tehát az első tagmondatban van egy időhatározót kifejtő mellékmondatra való – leírt vagy le nem írt – utalás. Mivel egy egy összetett mondat, ezért itt két tagmondatról van szó, amit a helyesírás szabályai szerint vesszővel szoktunk elválasztani.
válasza:“Péter meglátta a tanárt kijönni azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből”
Péter meglátta a tanárt kijönni, azzal az egy diákkal, az erdő sűrűjéből, (…)
Ugyanis szórend is van a világon: kijönni az erdő sűrűjéből… ebbe applikáltad bele a társhatározót.
“Péter meglátta a tanárt kijönni, azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből, miután a többi gyerek már igencsak messze vándorolt tőlük.”
Két tagmondat:
1. Péter meglátta a tanárt ( és bővítmények)
2. A többi gyerek messze vándorolt ( és további bővítmények)
Mikor látta meg!
Akkor , miután
Időhatározós alárendelés.
2
I
1
Köszönöm a válaszokat.
#5, Feltételezem, a vesszőhasználatod attól függ, hogy az a bizonyos egy diák a tanár társasága volt-e vagy Péteré.
Az eredeti szövegkörnyezetben, ahonnan a szöveget kölcsönöztem, a tanáré volt.
Ha a tanár társasága volt, akkor nem kell a társhatározót két vessző közé zárnunk, ugye?
Az első tagmondat struktúrája felkeltette az érdeklődésemet:
„Péter meglátta a tanárt kijönni azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből.”
A „kijönni” itt milyen mondatrész szerepét tölti be? Állandó határozó?
A választ nem tudom, de ha jól sejtem, ez a mondatrész alárendeltje a tárgynak, továbbá őhozzá kapcsolódik az „azzal az egy diákkal”, mint társhatározó, és a „sűrűjéből”, mint helyhatározó. Utóbbinak birtokos jelzője pedig „az erdő”.
Alternatívák:
„Péter meglátta a tanárt, ahogyan kijön azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből.”
„Péter meglátta, hogy a tanár kijön azzal az egy diákkal az erdő sűrűjéből.”
Jól látom, hogy ezzel a főnévi igenévvel két tagmondatot egy tagmondattá lehet tömöríteni még akkor is, ha a második tagmondat teli van bővítményekkel?
„Adta neki ennie.” – Adta neki, hogy egyék.
Szeretnék fára mászni. – Szeretném, hogy fára másszak.
Itt kell lennie. – Itt kell, hogy legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!