Brugge városának miért a francia Bruges [brüzs] verzióját használjuk, amikor a helyiek nagyon nem akaródznak francia nyelven szóbaállni a látogatóval?

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

Belgiumban a római uralom után uralkodtak a frankok, spanyolok, Habsburgok, franciák, hollandok és több különféle hercegségek is és elég változatos ebben a történelmük. A rómaiak után többségében német uralom volt, de jött a francia uralom és egy időben az egész terület a franciákhoz tartozott, később meg Hollandiához.

1830-ban lettek függetlenek Hollandiától. Belgium többnemzetiségű állam és úgy is alakult meg. Az Európa Unió oldalán is ott van az ismertetőben, hogy "Belgium szövetségi alkotmányos monarchia, ...", és az alkotmányukban is az áll, hogy "Belgium közösségekből és régiókból álló szövetségi állam." (linkek lent)

BELGIUM FÜGGETLENSÉGE ÉS A FRANCIA NYELV

1830-ban, amikor Belgium megalakult akkor a francia nyelv volt az akkori Európában a politikai és diplomáciai közös nyelve, közvetítőnyelve (lingua franca) és franciául csak egy elenyésző kisebbsége beszélt. Az ország túlnyomó többsége viszont nem beszélt franciául. Belgium függetlenné válásakor szükség volt egy közös nyelvre és az akkor elit a politikum által már használt francia lingua francat választotta. Kezdetben a belga állam kizárólagos hivatalos nyelve egyedül a francia nyelv lett. Akkor Flandria holland nyelvű régiónak számított és a franciát csak úgy valahogy beszélték, de igazán csak az elit. Vallónia népessége sem franciául beszélt, hanem vallon nyelven, bár azt meg már Belgium megalakulása előtt háttérbe szorította a francia fennhatóság. A franciásodás eltartott egy ideig, de kiszorították a vallon nyelvet és mára a vallon már egy ritkaságnak tekinthető nyelvjárás. A belga önállóság 1830-as kezdetén a hivatalossá tett és elég erőszakosan terjesztett francia nyelv nyilvánvalóan indulatokat váltott ki az északi flamandok között és ez egy nyelvi feszültséget okozott, ami lényegében máig tart (bár nem annyira hangoztatják). Ráadásul akkor Flandria volt a fejletlenebb régió és a politikai reagálás holland ellenes volt a nyelv hangsúlyozása gyanánt is. A nyelv, a politika és a gazdasági hátrány a francia dominanciát erősítette. (A francia, mint közös nyelv a világháborúk előtt, közben és után hanyatlott és felváltotta az akkor politikailag és katonailag és gazdaságilag világhatalommá váló Egyesült Államok angol nyelve.)

A flamandok kiálltak a holland nyelvért és létrejött egy nyelvi határ, amit sok vita árán rögzített a parlament.

BELGIUMNAK NINCS SAJÁT BELGA NYELVE

Belgium már megalakulásakor sem volt nemzetállam, ami egy nagyjából többségileg azonos etinikumot jelentene és nem is beszéltek egy nyelvet sem. Belgium lényegében egy középkori dinasztiák által váltakozóan uralt több etnikumú terület, mai szövetségi alkotmányos monarchiája. Így belga nyelv nem is volt és ma sincs.

NYELVHASZNÁLATI SZABADSÁG

A jog biztosítja a szabad nyelvhasználatot és a régók iskoláiban is északon hollandul folyik a tanítás, míg délen franciául és a német területen pedig németül. Északon, Flandriában a holland a hivatalos nyelv. Délen, Vallóniában meg a francia. És ezeket használják hivatalosan a hivatali levelezésben, a politikában, ügyintézésben, stb. Szükség esetén persze megoldják a másik két nyelvet is, de a régiók saját hivatalos nyelvvel rendelkeznek. Az oktatásban máig sem egységes a másik régió nyelvének tanítása, mert holland területen kötelezően van francia nyelv tanóra, közben a francia területen meg máig is csak fontolgatják a kötelező hollandot. Vallóniában a holland csak választható nyelv és a tanulók - amúgy érthető módon - inkább az angolt, vagy a németet választják második nyelvnek.

NYELVI AKADÁLYOK ÉS NYELVI FESZÜLTÉGEK

Még a parlamentben lévő politikusok sem beszélik a három nyelvüket feltétlenül és szükség esetén szinkrontolmács fordítja a beszédeket, tehát megoldották valahogy, de gyakorlatilag nem működik annyira jól a belga határokon belül. A nyelvi feszültségek ma is megvannak a kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai életben egyaránt. A 2007-es választáskor Belgium hat hónapig kormány nélkül maradt az északi Flandria holland és a déli Vallónia francia nyelvű megosztottsága, szembenállása és érdekütközése és a viták miatt. Szóval a probléma elég komoly és a politikát is flamand és vallon politika jellemzi. Nincsenek országos politikai pártok, nincs országos újság, nincs országos tévécsatornájuk, a tévécsatornák vagy holland nyelvűeknek szólnak, vagy a francia nyelvűeknek.

FLANDRIA ÉS A FRANCIA

Flandriában ugyan az emberek nagyjából fele beszél franciául, de nem igazán veszik jó néven a történelmi múlt miatt. Általában jogosnak érzik, hogy ha már van saját hivatalos nyelvük, akkor az ország másik feléről érkezők nem franciául akarjanak beszélni. Egy turista nyilván más eset, de célszerű kimutatni, hogy nem belga - a hozzáállás miatt. A flamandok gazdaságilag kisebbségbe voltak szorítva és a nyelvükért küzdeniük kellett. Sokáig még hivatalos ügyintézést sem tudtak hollandul intézni és a politikusok másodosztályú állampolgárként kezdetét a flamandokat. Már viszont Flandria lett az erősebb gazdaságú, ami a GDP számokban is egyértelmű.

Annak, hogy a holland területen nem akarnak franciául beszélni azért egy érthető történelmi oka is van. És van egy nyelvi feszültség Belgiumban amit valamennyire éreztetnek az emberek - ebbe turista is belefuthat - sajnálatos módon. Érdemes a francia nyelvet óvatosan használni Flandriában, mintegy tapintatosnak lenni a flamandokkal.

.........................

belgium alkotmánya

[link]

[link]

[link]