"Idegesítlek" vagy "idegesítelek"?

A masodik. A hosszú í miatt kell az e.

Az osszes ilyen szónal van. Mentesít, szembesít, rendít, stb

az #1-esnek abban igaza van, hogy ez egy általánosabb jelenség, az összes -ít végű igét érinti, de az tévedés, hogy ne létezne a kötőhang nélküli forma.

a hosszabbik a szokásosabb, standard, mondhatni "irodalmi magyar", de a rövidebb alakot is sokszor lehet hallani, az tájnyelvibb, népiesebb (vagy lehet irodalmi is).

már hogyne lenne olyan, hogy tanítlak, segítlek stb. ...

[amúgy ez nem helyesírási kérdés, de megértem, hogy nem találtál neki jobb kategóriát :-)]

En inkabb a tanitalak es a segitelek szot hasznalom.

Nem az volt a kerdes hogy hasznaljak e kotohang nelkuli verziot..

Attol meg hogy hasznaljak, nem lesz helyes.

"Nem az volt a kerdes hogy hasznaljak e kotohang nelkuli verziot.."

Hanem mi volt a kérdés?

"Attol meg hogy hasznaljak, nem lesz helyes."

De, pontosan attól lesz "helyes".

A nyelvet a nyelvhasználat definiálja.

Az persze lehet, hogy bizonyos körülmények között "szorosabb" szabályok, elvek vannak érvényben, pl. sajtónyelv, tudományos iromány szövege, szépirodalom stb.), de jelen posztban nem volt semmi ilyen megszorítás, csak annyit kérdezett, hogy így van, vagy úgy.

Kulcsszóként valóban oda van írva a #helyesírás (ezt csak most vettem észre), de ez mindegy, mert itt két olyan formáról van szó, amelyek szóban is eltérnek egymástól. Tehát ha a szöveg közlője úgy fogalmazza meg a mondanivalóját, hogy "idegesítlek", akkor azt úgy kell írni, hogy "idegesítlek", ha úgy fogalmaz, hogy "idegesítelek", akkor úgy írandó, hogy "idegesítelek".

Oké, ez rendben van, ez a te szubjektív véleményed, regisztráltuk, tehát az #5-ös versenyzőnek nem tetszik e nélkül.

Másoknak más az ízlése – ezért náluk nem került oda az e hang.

(Amúgy én is úgy mondom, hogy "idegesítelek", de tudom, hogy sok más – magyar anyanyelvű – beszélő máshogy mondja, és nekik az ő nyelvváltozatuk pont ugyanannyira az anyanyelvük, mint amennyire nekem az enyém.)

#6: "Egyebkent meg kvara"

Nyugi, ettől nem lesz jobban igazad.

"nem a hasznalat definialja a nyelvet."

Hanem? Mi más?

Nádasdy is megírta:

[link]

"Fontos: nem a Tudományos Akadémia mondja meg a nyelvközösségnek, hogy milyen a magyar nyelv, hanem fordítva. A nyelvtan egyenlő magával a nyelvvel. A nyelvtan nem úgy jön létre, hogy valakik kitalálják a szabályokat, s a nyelvet ahhoz próbálják idomítani. Úgy kell a nyelv szabályait kifürkészni, mint a természet törvényeit.

Nincs olyan egészséges felnőtt ember, aki anyanyelvét helytelenül beszélné. A laikusok (és sajnos a legtöbb magyartanár is) a „helytelen” szót helytelenül használják, azt értik rajta, hogy „közönséges” vagy „fesztelen” vagy „népies”. Például: Mos má beadhassák neköm a inekciót. Ez nem helytelen, ez kifogástalan magyar mondat, megvannak a maga szigorú szabályai, melyeket ez a beszélő, sokezer társával együtt, anyanyelveként elsajátított, rendszeresen és logikusan használ. Legföljebb annyit mondhatunk, hogy „a művelt normától eltérő szabályrendszere van”."

A Nyesten is megírták:

[link]

"Emese ugyanis úgy gondolja, hogy neki nem a mindennapi tapasztalatai, hanem magyar szakos tanulmányai alapján kellene tudnia eldönteni, hogy a szerkezet helyes-e vagy sem. Márpedig, mint Simonyi is kifejtette, az a helyes, ami megfelel a nyelvhasználók gyakorlatának."

"Simonyi minden munkájában az élő nyelvhasználat tényeiből indul ki – semmi olyasmit nem lehet tehát helytelennek tekinteni, amit az emberek mondanak, használnak. Nézete szerint a nyelvre vonatkozó vizsgálódásnak mindig a szóbeliségből, és nem pedig a konzervatív írásbeliségből kell kiindulnia."

"Legjobb pelda az angolban az aint. Egyre nagyobb teret nyer, az amerikaiak gyakorlatilag ezzel tagadnak mindent. De kvara nem helyes."

Hogyhogy nem helyes? Ez mit jelent? Ki dönti el?

Ha úgy beszélnek, akkor az az angol nyelv (ott, ahol úgy beszélnek).

Lehet, hogy "nem helyes"/"helytelen" ( = 'nem helyén való'), ha a tévében a hírolvasó úgy mondja, mert ott vannak speciális szabályok, amelyek nagyon lekorlátozzák, valamilyen kívánatosnak tartott, szűk mederbe terelik a nyelvet. És nem mondom, hogy ez baj, csak azt mondom, hogy nem az "a nyelv". Nem ahhoz kell mérni azt, hogy az utcán vagy otthon egymás között hogy beszélnek az angol anyanyelvűek, nem az a mércéje annak, hogy egy utcagyerek helyesen beszél-e angolul, vagy nem.

Az ain't valóban nagyon jó példa – arra, hogy mi az, ami része a nyelvnek, bár nem minden körülmények között illik használni.

"Irott formaban nem igen hasznaljak, a britek meg kb nem is tudjak ertelmezni. Attol mert szlengben hasznaljak, nem valt helyesse es az irott nyelv reszeve."

Az biztos, hogy a nyelv része. Hogy helyes-e, ez a helyes definíciójának a kérdése: olyan nincs, hogy valami, amit használnak, általánosan "helyes/helytelen", olyan van, hogy "van/nincs".

A helyes/helytelen mindig valami körülményhez, stílushoz, helyzethez viszonyítva ítélhető meg. Természetesen van olyan, hogy ain't (anyanyelviek százmilliói használják), de lehet, hogy helytelen volna az iskolai dolgozatban leírni, vagy az állásinterjún mondani.

Az írott nyelv (amit említettél) szintén egy speciális helyzet, az nem "a nyelv", hanem csak egy kicsi, speciális része.

(bocs, ha ismételtem magam, vagy ha ismételtem azt, amit már idéztem is a nyelvészektől)