Ilyenkor esetekben melyik a helyes?

Én csak akkor teszem ki az idézőjelet, ha egyébként értelemzavaró lenne a cím. Sokkal elegánsabb nélküle.

De ha már van idézőjel, akkor a toldalék cím esetében kívülre kerül, a többi esetben az idézőjel „bekebelezi” a toldalékot, pl.: A frakcióvezető-helyettes „alamuszi kenőmájastolvajnak” nevezte a képviselőt.

Ja, és a magánhangzó szerintem megnyúlik:

Végighallgattam a „Szörnyetegek táncá”-t.

Tényleg nem kell idézőjel, a címet dőlt betűvel írod, a ragot nem (és egyben persze, nem kötőjellel).

Végighallgattam a _Szörnyetegek táncá_t.

a dőlt betű csak egy lehetőség, nem kötelező (és nem helyesírási kérdés), ha nincs dőlt, akkor sem kell kötőjel.

(lehet, hogy a #4 is így gondolja, de a kijelentő mód ("dőlt betűvel írod") miatt nem egyértelmű, így kicsit megtévesztő lehetett annak, aki nincs tisztában a dolgokkal.)

Azt a házi szabályok döntik el, hogy mi legyen dőlttel, illetve hogy mennyire „ragályos” a kurziválás: van, ahol a toldalék álló marad, máshol az a szabály, hogy ami tapad, az felveszi a dőlt formázást.

Az általam szerkesztett kiadványokban a címeket a kenyérszövegben kurzívval szedjük, a keretesekben nem, de az idézőjelet ott is csak végső esetben teszem ki. Nálunk a toldalékok, írásjelek felveszik a formázást, annyi megkötéssel, hogy a páros írásjelek csak akkor, ha mindkettő „fel tudja venni”.

De ismétlem, ezek házi szabályok, nincs központi előírás.