Mi 🔍 a véleményetek 📋 ha ugyanúgy írom le a szöveget ahogy 500 évvel ezelőtt magyarul leírta valaki, akkor a helyesírásom hibás, mert az MTA ügyosztálya mondjuk 1975-ben így határozott❓ 🌠⭐🪐🔭 ?

A nyelv egy folyton változó dolog, teljesen fluid, amorf.

Az 500 éve írt magyar ma már helytelen, az 1000 éve írt magyar meg már nehezen érthető.

A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (érvényes 2015. szeptember 1-jétől).

De mit jelent az, hogy szabály. A szónak kétféle értelme van. Vannak leíró és előíró szabályok. A leíró szabályok a világ jelenségei között feltárt törvényszerűségeket írják le. Pl. hogy a kör területe egyenesen arányos az átmérője négyzetével. Vagy, hogy minden ember meghal egyszer. A szabály itt azt jelenti, hogy nem láttunk olyan esetet, mikor ez ne így lett volna. Az előíró szabályok mások, pl. hogy a sakkban szabály, hogy a gyalog nem léphet visszafele. Nem azért, mert valamiféle törvényszerűség miatt ez lehetetlen lenne, vagy ne lehetne olyan sakkváltozatot kitalálni, amiben a gyalog léphet visszafele is, hanem mert az a szándékunk, hogy aki sakkozik, az ne lépjen a gyaloggal visszafele, legyen egy konszenzus arról, hogy hogyan „illik” lépni a sakkfigurákkal.

A helyesírás szabályai végső soron ötvözik ezt a kettőt. Részben leíró jellegű szabályok ezek, azt foglalják össze, hogy mi magyarok itt 2023-ban hogyan írunk. Ha valamit a magyarok 90%-a egy adott módon ír, akkor a helyesírás aligha fog ettől eltérő szabályt megfogalmazni. Másrészt viszont előíró jellegűvé is válnak ezek a szabályok, az iskolában, meg bizonyos munkahelyek, helyzetek esetén elvárjuk, sőt megköveteljük, hogy valaki a helyesírási szabályzatban leírtakat kövesse. (Ennek praktikus oka van. A beszéddel ellentétben az írás és az olvasás tanult dolog, az olvasás folyamata félig tudatos, félig automatikus. Ha megszokott formája van az írásnak, akkor inkább automatikus az olvasás, és a figyelmet a leírtak tartalmára tudjuk fókuszálni. Ha az írás formailag szokatlan, akkor az olvasás tudatos folyamattá válik, lassabbá, az írás tartalma helyett hajlamosak vagyunk az írás formájára koncentrálni. A helyesen leírt szöveg az olvasó szempontjából praktikus, és mivel egy szövegben egy szót vagy mondatot általában többen olvassák, mint ahányan leírták, így a helyesírási szabályoknak való megfelelésnek részben udvariassági minimumnak kellene lennie, részben joggal elvárható közérdekről van szó.)

A nyelv – így az írás is – viszont változik. Már csak azért is, mert a világ is változik. Pl. a helyesírási szabályok alapján jó ideig hibás volt az időpont számmal való leírásában az óra és a perc közé kettőspontot tenni, a helyes elválasztójel a pont volt: 19.00-kor és nem 19:00-kor. Csakhogy a világ változott. Egyre többet használunk globális piacra szánt, tömeggyártott digitális órákat, egyre többet használtak az emberek számítógépet, mobiltelefont, meg kismillió különféle eszközt, amiben az idő kijelzése nem feltétlenül nyelvfüggő. Mivel az emberek többet találkoztak a kettősponttal az óra és a perc között, mint a ponttal, így ez vált természetesebbé, és egyre többen írták így az időpontokat a helyesírás aktuális szabályai alapján helytelenül, a világ működésének az egésze szempontjából viszont teljesen érthető okokból. A helyesírási szabályok követték is az írás ezen változását, és a legújabb szabályzat már ugyanúgy helyesnek írja le a kettőspont használatát, mint a pontét.

Ha más oldalról nézzük, akkor a nyelv és az írás változása egyrészt nem feltétlenül azonos irányú. Például az internetes szlengnek is sokféle „nyelvjárása” van, mert minden szubkultúrában, területen, platformon a többitől függetlenül jelennek meg változások, amik nem feltétlenül vannak összhangban. Az szintén tud gondot okozni, ha az írás túl gyorsan változik, mert nem igazán praktikus, ha már egy 50 évvel ezelőtt írt szöveget is nehezünkre esik elolvasni. A helyesírási szabályoknak ezért van egy olyan szerepük is, hogy egyrészt megpróbálják lassítani, másrészt megpróbálják egy mederbe terelni az írás változását. És ez nekünk jó, a helyesírási szabályzat léte ilyen szempontból is közérdek.

Ennek tükrében a válasz az, hogy igen, ami 500 évvel ezelőtt ha nem is helyes – mert sem MTA nem volt, sem helyesírási szabályok nem voltak, nincs mihez mérni egy írásnak a helyességét –, de általánosan elfogadott volt, az ma könnyen lehet, hogy hibás. Az MTA ügyosztálya meg nem önkényesen határozatokat hoz hasra ütéssel, hanem részben a gyakorlatot vizsgálva az írás szabályrendszerét foglalja össze leíró jelleggel, részben indokolt elvek, szempontok, célok mentén tartják kordában, illetve koordinálják az írás óhatatlan változásait.

nagyrészt egyetértek, csak egy apróság:

"Ha valamit a magyarok 90%-a egy adott módon ír, akkor a helyesírás aligha fog ettől eltérő szabályt megfogalmazni."

mármint az nem valószínű, hogy a legközelebbi változáskor szembemennek vele, de mivel csak cirka 30 évente változik az AkH., két kiadás között lehet egy csomó dolog, ami már változóban van, de a szabályzat ezt még nem követte, így aztán lehet, hogy már a 90% máshogy írja/írná, de még nem teheti meg ott, ahol kötelező helyesen írni.

(épp ezek miatt a folyamatos, "közbülső" változások miatt van szükség rá, hogy időnként utánaigazítsák a szótárt meg a szabályokat)

#5 Valami nem stimmel... A kérdés (látszólag) a helyesírásra vonatkozott, te pedig mintha a megfogalmazásról beszélnél (jól sejtem?). Most akkor melyikről van szó, kedves kérdező?

Ugyanilyen irányban tévedt el(?) az #1-es is, ha jól látom.

A #2-esről nem tudom eldönteni, hogy melyikről írja... (talán mindkettőről?)

Vagy már a kérdező is keveri a nyelvet (a megfogalmazást) a helyesírással?...

----------

Na, hogy legyen valami konkrétum, itt egy pont 500 évvel ezelőtti, 1523-as írásos emlék, vessünk rá egy pillantást:

[link]

értesz belőle egy árva kukkot is?...

jó, itt egy átirata (illetve annak is csak egy része):

[link]

ebben már legalább a betűk nagy részét el tudjuk olvasni mi is :-), de még mindig kérdés, hogy értjük-e... (hiszen azt sem feltétlenül világos, hogy hogy kell kiolvasni, pl. az "Wronk ew fewlſege elewth woltanak"-ból vajon mindenki érti, hogy "Uronk őfelsége előtt voltanak"?...

És ha át vannak írva "magyarra" a szavak, még akkor is csak a fele felel meg a mai magyar szavaknak, ugye... Vajon helyesen van írva az Uronk meg voltanak? Persze, helyes, miért ne lenne – de ma nincsenek ilyen szavak (szóbansem). Ezek ma máshogy vannak, mert a nyelv változott.

Ilyen régi megfogalmazású és régi írásmódú szövegen tkp. semmi értelme végigmenni a mai helyesírási szabályzat alapján, de ha valaki nagyon unatkozik, megpróbálhatja... A szavak túlnyomó része hagyományos írásmódú lesz, amihez nyilván nem nyúlunk. ;-) Lehet szórakozni a "vesszőhibákkal", kis/nagybetűvel, hasonlókkal...

A helyesírási szabályzat arról nem szól, hogy a vala szót (amely ma már nem része a köznyelvnek) vajon írhatjuk-e úgy, hogy wala... vagy a tégedet írható-e úgy, hogy thegedeth... Ezeknek egyszerűen értelmetlen volna olyan szemmel nekiesni, hogy "na, most kijavítom helyesírásilag".

Szóval jó lenne tisztázni, hogy mi a téma, mert ami a kérdésben van feltéve ("ha ugyanúgy írom le a szöveget ahogy 500 évvel ezelőtt magyarul leírta valaki, akkor a helyesírásom hibás"), annak úgy pont nincs értelme igazából... már bocsánat. A mostani helyesírást a mostani szövegekre tudjuk alkalmazni, arra van kitalálva.

Olyan a kérdés, mint hogy "ha az ősember nem adta meg az elsőbbséget a jobbról jövő dinoszaurusznak, akkor szabálysértést követett-e el a KRESZ alapján..."