Mikor használunk idézőjelen fent és lent?

„Hivatalosan” (vagyis a szabályzat szerint), a magyarban „alsó 99 és felső 99” formájú idézőjelet használunk, ld.:

[link]

"Az idézőjel lehet: „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel). Az első idézőjel az alapforma, a második általában idézeten belüli idézőjel, például: Jókai írja: „Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”. Az idézőjel páros írásjel. Alapformájában a kezdő idézőjel mindig alsó, a berekesztő idézőjel felső helyzetű."

Mivel azonban a billentyűzeteken általában egyszerűbben elérhető a sima (nem 99-es alakú) felső idézőjel (amelybe az előző idézetet is tettem), így hát azt sokkal gyakrabban használják, mert nem akkor az különbség, ami miatt megérné a „rendes idézőjel” elővarázsolásával vacakolni. :-)

Ettől a szokástól a szabályzatmég nem változott, tehát ahol nagyon helyesen kell írni, ott az idézőjelet ugyanúgy „”-nek írjuk, ahogy az ékezeteket sem döntjük balra – és a gondolatjel helyett sem írunk kötőjelet –, de a hétköznapokban nincs ilyen szigor. :-)

(Itt akár még azt is "büntetlenül" meg lehet tenni, amit a #2-es csinált: lehet keverni a kettőt, vö. „cica". :-) – bár valószínűleg ő csak a kérdésből másolta... :-)

- - -

Az OH. (296.o.) a fent idézett kétféle idézőjelet „..»..«..” ezt még kiegészíti egy harmadikkal, amit az idézőjelek egymásba ágyazása esetén még "beljebb" lehet használni, ha szükséges: a ’felső 9-es’ alakút, amely amúgy formájában megegyezik az aposztróffal (vagyis hiányjellel; pl. hál’ istennek!; ’95 (= 1995)), illetve nyelvészeti témákban azt is ilyen jelek közé tesszük, amikor valaminek a ’jelentését’ írjuk le.

Ez az egyszeres idézőjel sem egyezik meg a "sima" egyszeres felső idézőjellel ('), de ezzel is az a helyzet, mint a kettős idézőjellel: mivel a legtöbb billentyűzeten a sima vonalka alakút könnyebb elérni, ezért gyakran azt használják a ’felső 9-es’ helyett, bármilyen funkcióban, hiányjelként is.