Ebben az idézetben magázás vagy tegezés szintjén folyik a társalgás?

Namármost. Mondat elemzése néha egyszerű és triviális, néha nem. Annyi azért bizonyos, hogy a kontextust nem érdemes kifelejteni.

Miért is mondom? Az nem kérdés, hogy a mondat régies. Az se, hogy a "néked" a tegezésre utal akkor is, ha esetleg ez kissé mesterkélt. Lehetséges ugyan, de nem jellemző egy mondatban egyidejűleg kétféle kezelés, tegezünk és magázunk. Ezért a "kegyed igyék" fordulat tegezős kéne, legyen. Ám fogadjuk el a tévedést, várom a magázás mellett voksot tevők válaszát. Hogy mondanám az "igyék kegyed" fordulatot magázósan és hogyan tegezősen? Mert enélkül sánta a dolog.

#10: Köszi! Ebből tisztán látszik számomra, hogy odaát a #19-es válaszban az idézőjel nem azt jelentette, hogy idéz egy régi szöveget, hanem csak azt jelzi, hogy az egy "példamondat", amelyet ott helyben szült a válaszoló, abból a célból, hogy felvonultasson neked egy csomó régi(es) kifejezést, nyelvi eszközt, és ezzel bemutassa, hogy a nyelv változik (illetve egy adott pillanatban is sokkal színesebb annál, mintsem hogy azt mondhassuk, hogy az "iskolai" angol a helyes, minden attól eltérő meg "helytelen").

Ez nemcsak a mondat nyelvtanából, szavaiból látszik (mert nagyon zagyva, ahogy már jeleztem, illetve ahogy te is észrevetted pl. a magázási/tegezési problémát), hanem most már azt is látom, hogy a tartalmilag is az adott helyzethez van megfogalmazva: "... mielőtt eme grammatikai kérdés eldöntetik".

Szóval nyugi, ez a mondat nem idézet, ilyen soha nem hangzott el (ha elhangzott volna, az se lett volna egy értelmes magyar mondat sose). Ettől függetlenül a tegezés/magázás(/önözés/tetszikezés/kegy(elm)edezés/sziauramozás/stb.) témaköre valóban érdekes dolog, és a kegyed-es példa is mutatja, hogy néha nem is lehet egyértelműen eldönteni (vagy legalábbis a forma ellentmondani látszik a tartalomnak)... A fenti mondatnak az első fele tegezés, a második felét magázásnak mondanám, még akkor is, ha ez érdekes módon egy tegező "kegyed"-et tartalmaz.

Az is igaz, hogy a magázás újabb "találmány" (az önözés még újabb) – ezért is van az, hogy régi korokat idéző sztorikban nem annyira van ilyesmi, vö. pl. "Uram, királyom, életem-halálom, kezedbe ajánlom!" :-) De ugyanilyen E/3-mal működő "tegező magázás" az: uraságod, kegyelmed, felséged, nagyságod...

Ha már korok: az obskúrus példamondatban például az sem stimmel, hogy tippem szerint a "mondandó valék" típusú igeragozás jóval régebben eltűnt, mint ahogy a "kegyed"-ezés megjelent...

"Kegyed is jön?"

Egyértelmű magázás.

Itt amúgy első olvasásra is teljesen egyértelmű, amit BringaManó is megállapított, hogy ez egy fiktív példamondat, így ebben a formában nem is értelmes, és biztosan nem is hangzott el sosem.

Szerintem olyan pl. sosem volt, hogy "mondandó valék", itt el van túlozva a régiesség, ez egyszerűen mondtam/mondottam vala formában létezett.

#16: tudtommal létezett az -andó vala felépítésű ideigő, és nem ugyanaz, mint az általad írt múlt, hanem a "jövő a múltban", ld. itt:

[link]

gugli-példák:

[link]

"Hisz olyan útra valék indulandó, honnan számtalan sokan nem térnek vissza"

[link]

"Elküldé Jézushoz, mondván: Te vagy-é az, a ki eljövendő vala, vagy mást várjunk?"