Megmásztam a Királykőt, vagy a Királykövet hogy helyes?

Szerintem azért, mert összetett szó. Pl.:szó-szavat

Határozószó-határozószót

itt érdekes módon két dolog összeér:

egyrészt az összetett szavaknál tényleg néha máshogy viselkedik az utótag, mint önmagában, de erre nincs szabály, sokszor ingadozik is, pl. narancslét vagy narancslevet? szótárt vagy szótárat?

mindkettő létezik, ki így mondja, ki úgy...

másrészt van egy olyan konvenció (vagy megfigyelt szabályszerűség?), hogy a tulajdonneveknél sokszor megőrizzük az eredeti formát akkor is, ha ugyanannak a szónak köznévként módosul a töve, pl.:

sólyom > sólymot láttam, de: Sólyom > Megkerestem Sólyomot

arany > aranyat találtam, de: Arany > kedvelem Aranyt

erről egy helyen így írnak:

[link]

"8.2. A többalakú névszótövek egyalakúvá válása, ha azok élőlényeket jelölő tulajdonnévi jelentésben szerepelnek (pl. családnevek)

Az élő ~ élettelen megkülönböztetéshez hasonlónak tűnhet a magyarban néhány többalakú névszótő egyalakúvá válása, ha az élőlényt jelölő főnév tulajdonnév (pl. családnév). Ezek általában egyalakú szótőként viselkednek, még akkor is, ha a tulajdonnév azonos valamely többalakú (pl. hangzóhiányos változatú vagy tő belseji időtartamot váltakoztató) tőtípusba tartozó köznévvel.

Tipikusnak mondható a tulajdonnév és köznév megkülönböztetésére szolgáló tőváltakozás a következő párokban: bokor: Bokort ’tulajdonnév’ ~ bokrot ’köznév’, fodor: Fodort ’tulajdonnév’ ~ fodrot ’köznév’, sólyom: Sólyomot ’tulajdonnév’ ~ sólymot ’köznév’, madár: Madárt ’tulajdonnév’ ~ madarat ’köznév’.

Olykor az egyalakú névszótövek közé tartozó köznevektől a velük egyező tulajdonneveket a toldalék előhangzó nélküli kapcsolódása különbözteti meg, például: aranyat ’köznév’ ~ Aranyt ’tulajdonnév’, sósat ’köznév’ ~ Sóst ’tulajdonnév’, vöröset ’köznév’ ~ Vöröst ’tulajdonnév’, kékeset ’köznév’ ~ Kékest ’tulajdonnév’, fehér várat ’köznév’ ~ Fehérvárt ’tulajdonnév’, földvárat ’köznév’ ~ Földvárt ’tulajdonnév’. A köznévből vagy több köznévi elemből álló címekre is érvényes ez a szabály: Olvasom a Sáraranyt.

Igaza lehet Csepreginek, aki egy magyar–orosz kontrasztív nyelvtanról írott recenziójában (2015) úgy véli, hogy ebben az esetben talán nem annyira az „élő – élettelen szembenállásról van szó (vö. telken, de Lakiteleken), még csak nem is a köznév > tulajdonnév változással együtt járó jelenségről, sokkal inkább a jelentésváltozást követő típusváltásról, vö. szavak, de névszók, daru, darvak, de (emelő)daruk stb.” (Csepregi 2015: 103)"

én még kiegészíteném azzal, hogy azokra becenevekre ez talán kevésbé igaz, amelyet valaki a szó jelentése miatt kap, pl. egy – kinézete alapján – Egér becenevű emberre én inkább azt mondanám, hogy "láttam az Egeret", de persze ez nem kötelez senkit, ettől már mondhatja, hogy "látta az Egért", az is jó...

ez az egész jelenség – vagyis ez a szabály vagy micsoda – egy érdekes dolog, mert van, aki szerint ez egy teljesen művi előírás, és az emberek nyelvérzéke nem ezt diktálná – vagyis magától, ösztönösen nem tenne ilyen különbséget az ember –, de van, aki azt mondja, hogy ezt ő igenis magától is így mondaná, tehát beleillik a nyelvet leíró többi szabályszerűség közé...