Tökéletesen helyesen írni senki sem tud? Most néztem meg helyírási szábolyokat nem mindenki úgy írja ahogy kellene!

#9: "Nem várható el, hogy mindig, mindenki tökéletesen"

na de nem is akar senki ilyet elvárni senkitől.

az iskolában sem azért tanuljuk, hogy mindig nagyon helyesn írjunk, hanem hogy amikor kell, akkor tudjunk. (de az átlagember életében előforduló esetek túlnyomó többségében nem kell helyesen írni, legfeljebb bizonyos szempontok miatt érdemes törekedni rá, hogy többé-kevésbé stimmeljen, legalább a lényegesebb dolgokban...)

:-)

"Egyetlen mondatodban 5 (ÖT!) súlyos hiba van."

Melyik az a nulla? Mert a névelő hiányával csak más értelmű lett a mondat, a két elgépelés az nem a nem tudás miatt van, a vessző hiánya meg szerintem nem súlyos, max. kisközepes.

#12:

"Rengeteg, régen helyesnek számító kifejezés, írásmód létezik, amit mára egy tollvonással helytelenítettek."

igen, de ez általában nem eredményez "vitás kérdést": addig úgy volt jó, onnantól meg így.

"Sok dialektusban írásmódbeli eltérések is vannak a "normális" magyar helyesíráshoz képest."

OK, persze, akárhogy lehet írni, annak is sokszor van létjogosultsága, ha a beszélt nyelvet közelítjük (és ezzel az akadémiai helyesírástól távolodunk), akár gyorsbeszéd-jelenségek, pl. asszem, oan jó, akár poénkodás hüje, akár pongyolaság, gyere má', akár tájnyelvi dolgok, pl. errül, arrul stb. – de ettől még általában tudható, hogy az megfelel-e a szabályzatnak, vagy nem.

#15:

"a névelő hiányával csak más értelmű lett a mondat"

de pontosan tudjuk, hogy mit akart írni, tehát itt mégis lehet helyesírási hibának nevezni (azt tágan értelmezve), mert a vélt mondanivalóhoz képest kifelejtette egy szót

"a két elgépelés az nem a nem tudás miatt van"

helyesírási hiba egyáltalán nem csak a nem-tudásból eredhet, simán lehet figyelmetlenség, kapkodás... vagyis olyasmi, amit pl. egy átolvasás után esetleg már kijavított volna.

az valóban jó kérdés, hogy helyesírási hibák közé csak a kézírásos szövegekben jellemző hibákat (pl. ékezet lefelejtését) soroljuk-e, vagy a kifejezetten gépelési, szövegszerkesztési hibák is bele tartoznak-e...

én a mondó vagyok, hogy ami kifejezetten a szavakat, betűket, központozást érinti, az tartozzon bele. ami pusztán szövegszerkesztési hiba, pl. dupla szóköz vagy aláhúzott szó melletti szóköz aláhúzása, az ne.

"a vessző hiánya meg szerintem nem súlyos, max. kisközepes."

A hibák osztályozásával nem vagyok tisztában (már ha van erre egyáltalán egy "központi" kategorizálás), de ez ha esetleg egyéni megítélés kérdése, akkor én is azt mondanám, hogy a fenti vesszőhibák nem súlyosak (de az első súlyosabb, mint a második). De ha a #8-as szerint súlyos, hát akkor szerinte az. De gustibus non est disputandum.

Bringa, "én a mondó vagyok" nem inkább "Amondó vagyok" én nélkül és egybeírással? Azok az újdivatos teljesen fölösleges énezések... a magyar nyelv nem bugyuta angol.

Szerintem nincs kis hiba és nagy hiba, vagy ilyen-olyan súlyozású, mert csak elkenődik és a nemtörődömségre szoktat. Hiba van és kész.

Vajon hogy néz ki mostanság egy homszkúlos tollbamondás? Mindenki leírja amit mond a tanárnéni és 1 percen belül le kell fotóznia-elküldenie?

#19: Bringa, "én a mondó vagyok" nem inkább "Amondó vagyok" én nélkül és egybeírással?

Persze, egybeírva, elgépeltem. Köszi a javítást! (...már amennyiben szükség volt rá valami okból. :-) De hát jó, tegyük fel, hogy valaki az én irományomból szeretne helyesírást tanulni, vele tényleg ne szúrjunk ki! Jogos. :-)))

De az "én" maradhat.

Persze, tudom, hogy a nyelvművelők üldözik, de hát ők sok dolgot üldöznek, amit nem kéne, ne higgy nekik. :-)

A szóban forgó mondatban szerettem volna hangsúlyozni, hogy az _én_ véleményem következik. Tudom, hogy logikailag nem volt ehhez feltétlenül szükség az én-re, de én úgy ítéltem meg, hogy jó az oda.

(nyilván rogyásig idézhetnénk költőket, írókat is, akik fölösleges" én-eket használtak, bár ennek nem sok értelme... de azért a hagyomány kedvéért, találomra kikeresek párat:

JA: "Egyedül fogok én állni a világon."

"Én vállamra veszem a Tavaszt

S a szívemnek hozom el."

PS: "Élete gyertyáját soknak eloltátok,

Küldök én örökös éjszakát reátok."

AJ: "Vadat és halat, s mi az ég alatt

Szem-szájnak kellemes,

Azt látok én: de ördög itt

Belül minden nemes."

"Azok az újdivatos teljesen fölösleges énezések...

újdivatos? szerinted régen nem volt ugyanígy? ugyan.

teljesen fölösleges? olyan a nyelvben nincs. :-)

(ha időhúzás miatt terjengős, akkor azért,

ha divatot követve csinál valamit, akkor az az értelme,

stb.

tévedés lenne azt gondolni, hogy a nyelvnek csak információátadási funkciója van...)

"a magyar nyelv nem bugyuta angol."

:-o Ez milyen szöveg? Miért lenne az angol bugyuta? Hogy érted? Tudod, nekik nincsenek igei személyragjaik (vagyis alig), az egy másik nyelv, máshogy működik... Ne bugyutázzuk már le, ez annyira gáz. (Aztán mindjárt kiderül, hogy a mi egyedi, ősi nyelvünk a leggazdagabb, legkifejezőbb a világon...)

"Szerintem nincs kis hiba és nagy hiba, vagy ilyen-olyan súlyozású, mert csak elkenődik és a nemtörődömségre szoktat. Hiba van és kész."

Nem tudom, hogy ha volna kicsi meg nagy, akkor az milyen elkenődést okozna, és miért szoktatna nemtörődömségre (hiszen ahol kicsi hibának sem szabad lenni, ott ugyanúgy megkapná arra is a hibapontot). – De nem kell nekem mindent érteni. És ez nagy szerencsénk. :-)

"Vajon hogy néz ki mostanság egy homszkúlos tollbamondás? Mindenki leírja amit mond a tanárnéni és 1 percen belül le kell fotóznia-elküldenie?"

Miért kéne egy percen belül? A homszkúl nagy része bizalmi alapon megy. :-)

De hát ez egy egész más téma, bár lehetne erről is sokat beszélgetni.

(Itthon hárman homszkúloznak – plusz asszony is hómtanít –, úgyhogy vannak róla fogalmaim... ;-)