Hogy írjuk helyesen?

Motor- és fékhibajel.

Kuplung- és ablaktörlőlapát-csere.

szerintem Motor- és fékhiba jel

Kuplung- és ablaktörlőlapát csere

motor-és fékhibajel ill. kuplung és aplaktörlőlapát csere

csak az első kötőjeles

Nem a csere elé írnám, hanem a kuplung után, mer' így szokás. :)

[link]

[link]

A helyes megoldás:

motor- és fékhibajel

kuplung- és ablaktörlőlapát-csere

Ha nincs ott a kötőjel, akkor az összetételi tag nem kapcsolódik az első szóhöz, tehát azt mondjuk, hogy fékhibajel és motor, illetve ablaktörlőlapát-csere és kuplung. Minden bizonnyal nem erről van szó, hanem motorhibajelről és kuplungcseréről.

És még egy megjegyzés: a kötőjel után szóköz áll, tehát nem ’motor-és’, hanem ’motor- és’.

#6 "A csere elé minek írnál kötőjelet?"

Mert az "ablaktörlőlapát-csere" hossza indokolja.

---

A [link] linkhez megjegyzés:

az megoldás jó, de a két magyarázatokból egyik sem stimmel... :-/ Az ott feltüntetett két, illetve három lépésből az utolsó pont az egyetlen, amit eltalált a szoftver, és ez éppen válasz a kérdésedre:

"3. Az „ablaktörlőlapátcsere” főnevet az utolsó összetételi tag elé írt kötőjellel írjuk az alábbi szabály alapján:

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot. Kérem, ellenőrizze, hogy itt van-e a fő összetételi határ! [AkH11-138, AkH12-139, OH-128–131]"

(Külön érdekesség – bár gyakran van ilyen az MTA-gép magyarázataiban –, hogy a második magyarázat első két pontjában levezeti ugyan, hogy szerinte a "törlő" után van a fő összetételi határ, utána a 3. pontban meglepő módon eltalálja, hogy "lapát" után van... :-))

-----

#7 "mer' így szokás"

:-D ez poénnak jó volt, de a szokásokat inkább hagyjuk... :-) láthatod fentebb, hogy hányféle "szokás" van... (és ez még csak ízelítő volt)

remélem, hogy a kérdező inkább a szabályos megfejtésre volt kíváncsi :-)

(azt pedig Achillesz meg is írta)

Az utókor kedvéért bemásolom az MTA-szoftver magyarázatait, hogy később is lehessen érteni, miről beszéltem:

-- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- --

"ablaktörlőlapát-csere"

1. lehetséges magyarázat

Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:

1. Az „ablaktörlő” melléknevet és a „lapát” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:

Ha akár a jelző, akár a jelzett szó önmagában is összetett szó, illetőleg ha mindkét tag összetétel, a jelentésváltozás ellenére többnyire különírást alkalmazunk. [AkH11-112, AkH12-118, OH-113–114]

2. Az „ablaktörlő lapát” főnévi szerkezetet és a „csere” főnevet kötőjellel írjuk, és az első szerkezetet egybeírjuk (összerántjuk) az alábbi szabály alapján:

Ha egy különírt szókapcsolat („ablaktörlő lapát”) olyan utótagot kap, amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk. [AkH11-139b, AkH12-141b, OH-131–132]

2. lehetséges magyarázat

Három szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:

1. A „lapát” főnevet és a „csere” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]

2. Az „ablaktörlő” főnevet és a „lapátcsere” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]

3. Az „ablaktörlőlapátcsere” főnevet az utolsó összetételi tag elé írt kötőjellel írjuk az alábbi szabály alapján:

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot. Kérem, ellenőrizze, hogy itt van-e a fő összetételi határ! [AkH11-138, AkH12-139, OH-128–131]

-- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- -- -- 8< -- --

Szegényke (mármint a szoftver) mindkét alkalommal rossz "kiindulási alapot" választott: (1.) az ablaktörlő itt nem melléknév, hanem főnév; a 2. magyarázatban pedig a "lapát+csere" lépéssel kezdi az elemzést, holott a "+csere" lenne az utolsó lépés... De nem is csoda, hogy beletörött neki, mert nem egyszerű ezt pusztán a darabkák elemzésével, általános algoritmusok alapján szétszálazni... Marha nagy mázlink van nekünk, embereknek, hogy ránézünk, és egyből tudjuk, hogy itt mi micsoda. :-)

'az ablatörlő nevű berendezés lapátjának a cseréje'

–> "matekos" zárójelezéssel jelölve:

(ablaktörlő /fn/ + lapát) + csere

Ehhez képest a gépi elemzésnek ezeket sikerült kihoznia belőle:

1. (ablaktörlő /mn/ + lapát) + csere

2. (ablaktörlő /fn/) + (lapát + csere)

A két rosszból már össze lehetne rakni egy jót... :-) Ugyanis a második magyarázatban – érdekes módon – már arra tippelt, hogy az "ablaktörlő" főnév... Ha az elsőnél ezzel kezdte volna, akkor jó is lett volna... Na ez az, amit már nem tudok megfejteni, mármint hogy mi alapján döntött az egyiknél a melléknév mellett, a másiknál a főnév mellett: amikor az ablaktörlőt a lapát főnévvel párosította, akkor mn.-nek gondolta az igenevet, amikor a lapátcserével, akkor pedig főnévnek. Vajon mi alapjándöntött? Ha csak a szófajokat vesszük figyelembe, akkor egyforma a két eset: főnév kerül mellé, ha viszont a jelentését is nézzük, akkor én fordítva párosítanám, ha gép lennék... :-) Kell még lennie valami szempontnak, biztos nem pénzfeldobással választott... (Talán egyszerű szó előtt statisztikailag valószínűbb a melléknév, összetett szó előtt pedig a főnév?... Á, nem hiszem.) Szóval érdekes volna látni, hogy hogy fut le egy ilyen algoritmus. :-) Talán van itt olyan, aki belelát, és megosztja velünk... :-) Az én "gondolatolvasási szoftverem" elhasalt rajta. :-/