Amit a Hubble űrtávcső nem érzékel, az nem is létezik?

Nagyon sok helyre nem lát el, de attól még azok is léteznek.

Pont azért megy több olyan project is ahol a Hubble utódjául lényegesen jobb teljesítményű űrtávcsöveket építenek.

A Hubble űrtávcsővel csináltak egy kísérletet, hogy mi lesz, ha olyan helyre irányítják ahol látszólag a világűr üres. Tíz napig dolgozott a távcső és meglepődtek, hogy mégsem volt üres. Később megismételték a kísérletet és megint nem volt üres az egyébként üresnek vélt terület, és az adott szektorban 5000 (!) galaxist mutattak a felvételek.

Így vajon egy még jobb távcső kérdés mit látna ott ahol a Hubble sem lát már semmit, mert azért nyilván a Hubble sem láthat mindent még ha van is rálátása.

Mindez azért is érdekes, mert kérdés az is, hogy egyáltalán hol nézelődtünk eddig és mennyire. Mert a világűrnek azért nincs közel sem feltérképezve az egésze, és nemhogy az galaxisok, de a Tejútrendszer feltérképezését is csak manapság kezdték.

Ha valami takarásban van az megint csak egy kérdés, ott más spektrumokkal még lehet próbálkozni, és ilyen a rádió tartomány, ami jobban átlát sok mindenen.

Szóval a Hubble csak azt látja ahova irányítják, ez az egyik. Másik, hogy más spektrumban is feltűnnek dolgok, ezért is használtak a Hubble-énál többféle elektromágneses spektrumot a csillagászatban. És egy még erősebb és részletesebb képet adó távcső is nyilván többet láthat, mint a Hubble.

#5

Engem meg az érdekelne, hogy hogy lehet az, hogy látom a Holdat, de nem látom a baktériumokat, pedig azok sokkal közelebb vannak.

#5

"Engem inkább az érdekelne, hogy lehet az, hogy a Hubble érzékeli a tőlünk 13,4 milliárd fényévre található galaxist is, de a Plútót csak egy kis elmosódott pontocskának látja. Hát ha 13 milliárd fényévre ellát, akkor a Plútón egy kis kavicsot is részletesen kellene látnia, hisz az sokkal közelebb van."

A csillagászati távcsöveknél a készített kép felbontása a lényeg, vagyis példaként egy kisebb szögben látó távcső ("erősebb távcső"), ha életlenebb képet ad, akkor a másik még mindig jobb lehet. De a lényeg a felbontás és fényérzékenység, ez a kettő.

A halvány fényű objektumokat hosszú expozíciókkal készítik, így lassan összegyűlik annyi fény a felvételen, amitől mégis látható. A távoli galaxisok és a Pluto is ilyen expozíciókkal lettek fényképezve.

Na a látható méreteik is nagyon hasonlóak a Hubble részére, a Pluto eleve sokkal kisebb, mint egy galaxis, de ugyanakkor közelebb is van. A kettő aránya egy hasonló méretet ad ki, ezért mindkettő pixeles lesz.

Vagyis a távoli galaxisok látszó mérete lesz hasonló a felvételeken, ezért igazából egyik sem részletgazdag önmagában, se egy távoli galaxis, se a Pluto. És mindkettő kevés fényt "küld"

Így a galaxis fényesebb eredetileg és nagyobb is, de jóval távolabb is van, míg a Pluto alig ad fényt és közelebb van és kisebb. Összességében hasonló részletességgel látszanak a Hubble számára.

Hubble legtávolabbi galaxisok:

[link]

Hubble Pluto (itt a készített kép az a két kicsi felül, míg a nagyobbak számítógépesen lettek feljavítva:

[link]

Összeillesztve a két felvétel 1,2:

közelről a pixelek nagyjából azonos illesztésben:

[link]

összességében:

[link]

jav*

a szektorban 5000 és *10 000 galaxist találtak