Valóban ha fákat ültetne az Emberiség megmentené vele a Földet?

#10, #11, #12 jogos felvetések.

Csak gondolatébresztő kérdés:

Mi lenne ha a műanyagok nem a szeméttelepen és eldobálva végeznék, hanem azokból készülnének a "fa pótló" anyagok nagy része?

Igen, lehet folytatni a kérdést és ez ilyen is. Nagyjából a technológiánál lehet kilyukadni. És a költséghatékonyságnál.

Gazdaságilag lecserélni sem semmi egy komplett, elterjedt technológiát, el kell fogadtatni, elérhető kell legyen, árban sem lehet drágább, gyártani is kell elegendő mennyiségben...

És még a megszűnő munkahelyek is ott van, mert ha becsuk a műanyagipar, az munkahely megszűnés. Ha mondjuk a felére csökken a műanyagiparban dolgozók száma, az szintén nagy elbocsájtásokkal jár. És ki fogja őket felvenni? Ugyanazok el tudnak-e helyezkedni az új technológiai ágazatokban?

Amennyire tudom a műanyagoknak csak egy része újrahasznosítható, és amit újra lehet hasznosítani, azt is csak adott számú újrafeldolgozással, mert nem bír többet, mert nem olyan mint a fémek. Hozzáteszem, ha jól tudom.

De jó a meglátás, viszont akkor kellene fa pótló és műanyag pótló anyag is. Jó vannak már bio műanyagok is, amik lebomlanak, de azokat is elő kell álltani valamiből. Van már kukoricából előállított műanyag, csak akkor mennyi kukorica föld kell neki, ha arra cserélnénk le? Gondolom, hogy sok és azt honnan vesszük. Merthogy ez sem olyan, hogy "de hát mekkora a Föld" lehet ültetvényeket csinálni. Nem tudom mekkora a még erdőirtás nélkül megművelésre befogható földterület, de feltehetően nem sok, mert amit lehet azt eddig is kihasználták. De ezt nem tudom, csak egy felvetés.

A fa pótló anyagok egy jó dolog, csak mivel is lehetne pótolni. Sajnos nem olyan egyszerűek ezek a témák, mint azt sokszor tárgyalják, de tény, hogy egyre több olyan komplett rendszerbeli szemléletet mutató cikkel és videóval lehet találkozni. És persze egyes hozzászólásaimból esetleg úgy tűnhet, hogy a környezetszennyezést nem tartom megoldandó feladatnak, csak inkább a komplexitására fektetnék nagyobb hangsúlyt, és persze az ugyanilyen komplex vizsgálatára és megoldására is.

Ott vannak a mai modern bútorlapok. Nagyon jó, mert a fahulladékból is készítenek valamit, a kicsi darabokból és a konkrét forgácsból, tehát hulladékot használnak fel hozzá és az jó. Csak közben a faforgácsot bizony műgyantával keverik és még a felülete is műanyag és az élei is. Tehát ugyan újrahasznosítottak fa hulladékot, de műanyagba öntötték és műanyaggal vonták be. Akkor egy pont ide és egy pont oda, nem is biztos, hogy előrébb vagyunk, csak igazából olcsóbb a bútor, mintha tiszta fából lenne, így tehát csak a gyártók jártak jól, a közérdek nem érvényesült.

Érdekes cikk amit részben idéznék is, a lebomló műanyagok egy fajtájáról:

"A biológiai úton könnyen lebomló műanyagok alkalmazása is jó megoldásnak tűnhetne, de ezzel nagyon kell vigyázni, amire a Tesco zacskói adták a legjobb példát. Az áruházlánc 20-36 hónap alatt teljesen lebomló zacskókat vezetett be, amit úgy ért el, hogy az alapanyaghoz egy speciális adalékot kevert. A napsütés és a meleg hatására ez az anyag valóban lebomlik, a mindennapi élet azonban mégsem igazolta a laborban elért eredményeket. A zacskók ugyanis gyakran nem érintkeztek a napsütéssel kellő mértékben, ezért sokkal tovább szennyezték a környezetet. Ráadásul újrahasznosítani sem lehetett őket, és a vásárlóknak sem tetszett, hogy sokkal könnyebben elszakadnak, mint a műanyag elődeik. A Tesco ezért öt év próbálkozás után kivonta a forgalomból a lebomló zacskókat"

[link]

Szóval vannak már lebomló műanyagok és műanyagot lebontó algák és baktériumok is, de ezeket kompletten lehet csak vizsgálni. Mert jó bontsuk le baktériumokkal a műanyagot, de ahhoz üzemek, telepek kellenek, az költséges és ki fogja fizetni? Akár az állam fizeti, akár magán cégek dolgozzák fel, azt végül a fogyasztó fogja megfizetni. És vajon akkor mennyiben fog emelkedni a műanyagok ára? Persze én sem tudom, csak ez ilyen, kellene rá költségszámítás.

Sajnos a költséghatékonysága is fontos a megoldásoknak, mert vagy drágulnak dolgok a fogyasztói oldalon, vagy nem lesz rá gyártás a befektetők felől.

Ott van a napelem kérdése is. Jó dolog, fejleszteni is kell, ez oké, csak ma még igazából nem elég hatékony. Sajnos. Részben mert nem süt egész évben a Nap, és még nyáron sem süt egész nap. Természetesen nem akarok senkit sem elriasztani a napelemektől! De még Németországban is, akik az egyik legjobbak ebben, csak állami támogatással együtt tud nem veszteséges lenni. Sokan csak azt nézik, hogy a napelem megtérül mondjuk 10-20 év alatt. Csakhogy ha ezt általánossá akarjuk tenni, akkor szinte minden nap egész nap napos időnek kellene lennie. Németországban, akik ebben élenjárók, a megújulók (szél, nap, stb) az éves áram átlagosan harmadát tudják fedezni. Éves átlag harmadát, tehát a maradék két harmadot valamivel meg kell termelni, és nincs más, és az vagy atom, vagy fosszilis. Ha Németországban megháromszorozzák a megújulókat, akkor folyamatos napsütés mellett megvan a 100%-uk. Ha nem süt minden nap a Nap, márpedig nem süt, akkor elképesztő tárolási kapacitást is ki kell építeniük, ami költséges és növelni fogja elvileg az áram árát is. Mert dupla erőmű kiépítést jelent.

Röviden a szél és nap energiát csak úgy lehet 100%-ra vinni, ha a napsütése órákra számítva építik ki a többlet kapacitást, ami az egész napos és éves energiára is elég. Nem tudom nálunk a téli napfény hányad része a nyári tűző napsütésnek, de nagyon kis része és azt elvileg meg kellene termelni, a kánikulában úgy, hogy tároljuk télire. Ez extra kiépítés és plusz tárolás is. Itt van diagramon:

[link]

És még egy idézet, tanulságnak, hogy sajnos mennyire nem is olyan egyszerű a megújulókra való áttérés: "Klímavédelem vs. valóság

Következzen a legsúlyosabb megállapítás, amiről a hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben hallgatnak. A továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt! 2017-ben a német szén-dioxid-kibocsátás 906 millió tonna volt, ami csak 1, azaz egymillió tonnával volt kevesebb, mint a 2009. évi kibocsátás. Csak, hogy egyértelmű legyen: a közel ötszörös megújulós kapacitás ellenére 8 év alatt csupán 1 millió tonnával csökkent a kibocsátás, miközben 2020-ig a kitűzött 40 százalékos csökkenés eléréséhez 2 év alatt további 155 millió tonnával kellene csökkenteni a kibocsátást. Ez lehetetlen, esély sincs a 2020-as német klímacél teljesülésére!"

"Németország abszurd helyzetbe került:

- megtermelik olcsón a tiszta áramot az ország északi részén;

- de mivel nincsenek kiépítve az ehhez szükséges hálózati kapacitások, nem tudják eljuttatni délre;

- ahol ezért kénytelenek más forrásokból, azaz fosszilis erőművekben megtermelt áramot venni;

- és az egész pazarlásnak a költségét a fogyasztókkal fizettetik meg.

A másik gond, hogy a szomszédos országok elkezdtek fújni a németekre, és nem teljesen jogtalanul. Amikor ugyanis túlpörög a termelés a közvetett támogatásokkal felhizlalt német energiapiacon, az a sok hálózati összeköttetésen, illetve az áramexporton keresztül a szomszédban is kilengéseket okoz. A csehek, lengyelek és hollandok ezért elkezdtek panaszkodni Brüsszelben, és igazat is adtak nekik: a jövő évtől már nem lehet fixen és magasan tartott árakkal támogatni a szektort."

[link]

[link]

[link]

[link]