Milyen összefüggés típusok léteznek ok-okozatin kívül?
Az ok-okozati az nem egy típusa az összefüggéseknek. Összefüggés bármilyen két dolog között lehet, amelyek valamilyen jellegű-mértékű függelemben állnak egymással.
Például ha tiszta az idő, akkor messzebbre ellátunk egy tarló közepén állva, mintha párás lenne a levegő, és sokkal messzebb, mintha köd lenne. Tehát összefüggés van a látótávolság és a levegő páratartalma között ugye, amit joggal nevezhetünk pl. páratartalom-látótávolság összefüggésnek.
Ez alapján ugye annyiféle ilyen "típust" tudsz kreálni magadnak, amennyit csak nem szégyellsz. Nem is rossz, ha gyűjtögetsz párat, legalább addigi s gondolkodsz a világban fellelhető összefüggéseken :) Jó muri, de azért nem is olyan könnyű, mint elsőre hallatszik. Legalábbis találó összefüggés-típus nevet adni neki :)
#2, Amit írtál, az okés, de állítások közti összefüggésre vonatkozik, ezért is kérdeztem az elején, hogy mik közötti összefüggésről (kapcsolatról) beszélünk.
Persze az "állítás" és "esemény" lehet egymással analóg, az egyik lehet igaz/hamis, a másik meg bekövetkezik/elmarad.
A "ha-akkor" jellegű kapcsolatra egy példa: ha feldobom a követ, leesik. Egyik után (tegyük fel) kötelezően bekövetkezik a másik, mégsem ok-okozati a kapcsolat, mert nem közvetlenül azért esik le, mert feldobtam. Tehát ha egy esemény után kötelezően bekövetkezik egy másik, attól még nem biztos, hogy a második az első következménye. Úgyhogy máris kétféle kapcsolatról beszélünk. :)
#2 Amit írtál az bizonyos szempontból ok-okozat, "csökkent a páratartalom" -> "megnőtt a látótávolság" -> "kitisztult az idő". Az utóbbi még érdekes, mert gondolom van egy határ, amit ha átlépünk látótávolságban, akkor tisztának mondjuk az időt, tehát nem feltétlen következik be minden esetben ha megnő a látótávolság. Természetesen az állapotok között fel lehet állítani matematikai összefüggést, ami megmagyarázza, hogy egyes események miért következnek be, de én most csak pusztán az események közötti kapcsolatokat vizsgálom. Tehát, hogy az egyik oka a másiknak.
#1,3 Eseményekről van szó. Tudnál esetleg példákat is mondani ezekre, és ha már logikai műveletekkel írod le, akkor az ok-okozat melyik műveletnek felel meg? Eddig amiket néztem összefüggéseket, mind leírható valamilyen szinten ok-okozattal. Pl "elindul a verseny" -> "a verseny lezárása lehetségessé vált", majd "a verseny lezárása lehetségessé vált" + "az utolsó versenyző is célba ért" -> "a verseny lezárult". Ugyanígy modellezhető pl ha "x" esemény kizárja "y"-t: "y engedélyezett", "x elindult" -> "y tiltott" + "x lezárható", "x lezárható" + "egyéb esemény" -> "x lezárult" -> "y engedélyezett". Szóval az olyan állapotváltozásokat is le lehet írni eseményekkel, amik arra vonatkoznak, hogy valamihez adottak a feltételek, valamire lehetőség van, de szükség van még valami egyéb kiváltó eseményre vagy feltétel teljesülésére ahhoz, hogy elinduljon a dolog. Eddig hiába agyaltam azon, hogy milyen egyéb összefüggés típusok lehetségesek az események között, nem találtam semmit. Még a korreláció is leírható egy közös okkal, illetve az is tekinthető külön eseménynek, hogy két esemény egyszerre vagy valamilyen más szabályszerűség alapján következett be. Nyilván ezeket a mintákat elnevezhetjük, pl az utóbbinál hívhatjuk korrelációs összefüggésnek, de nekem úgy tűnik, hogy mindegyik leírható ok-okozati összefüggéssel. Esetleg van ennek valami szakirodalma, hogy hogyan érdemes eseményeket és azok összefüggéseit modellezni?
Esemény előfeltétele is úgy működik, mint egy előzménye, kb. egy állítás, aminek az igaz értéke esetén lehet az esemény bekövetkezése is igaz. Bár matematikai értelemben nincs olyan, hogy "lehetőség". Például egy egyszerű memória IC olvasásához mondjuk kell egy RD (Read) és egy CE (Chip Enable) jel, ilyenkor jelenik meg a kimenetén a címzett rekesz tartalma (ez a feltétele, ilyenkor olvasható). Ilyenkor csak annyit mondunk, hogy az adatkimenet = <tárolt bit> és RD és CE, vagyis a feltétel állításként megjelenik a művelet eredményének számításakor.
"A matematikában nem foglalkozunk az állítások közötti (filozófiai értelemben vett) oksággal, csupán azok igazságértékével. Az az implikáció, hogy „ha kedd van, akkor ez Belgium” egyenértékű azzal az állítással, hogy „vagy nincs kedd, vagy pedig ez Belgium”; az igazsága pedig csakis attól függ, hogy kedd van-e és hogy ez Belgium-e. Ha kedd van és ez mégsem Belgium, akkor az implikáció hamis, minden más esetben pedig igaz."
"..A problémát az okozza, hogy az ítéletkalkulus implikáció művelete nem feltétez ok-okozati kapcsolatot A és B között, azaz az implikáció két egymástól független ítéletet kapcsol össze, miközben a hétköznapi értelmezés szerint a "Ha A, akkor B" alakú kijelentés esetén A és B ok-okozati kapcsolatára, azaz egy következtetésre gondolunk.
Az ítéletkalkulusban A -> B egy az 2. táblázat szerint definiált művelet, nem pedig egy következtetés.
A mérnöki, gazdasági gyakorlatban súlyos problémát okozna, ha egy "Ha A, akkor B" alakú szabályt az ítéletkalkulus implikáció műveletével írnánk le, mert a mérnöki, gazdasági alkalmazásokban általában ok-okozati viszonyt feltételezünk A és B között."
Fuzzy logika - [link]
"Az implikáció (⇒) igazságtáblája rejtélyesnek tűnhet első látásra, mivel nem teljesen illeszkedik ösztönös megértésünkhöz, hogy „P implikálja Q-t” vagy „ha P, akkor Q”. Az ítéletkalkulus nem kíván semmilyen ok-okozati relációt vagy relevanciát P és Q között. A mondat: „az a tény, hogy 5 páratlan implikálja, hogy Tokió Japán fővárosa” az ítéletkalkulusnak egy igaz mondata (a normális interpretáció szerint), még akkor is, ha ez határozottan furcsa mondatnak tűnik. Egy másik esete a félreértéseknek, hogy bármely implikáció igaz, ha az előzménye hamis. Például az „az az állítás, hogy 5 páros szám, implikálja, hogy Samu okos” mondat igaz, függetlenül attól, hogy Samu okos-e. Ez bizarrnak tűnik, de elfogadható, ha a „P ⇒ Q”-t úgy értelmezzük, hogy „ha P igaz, akkor azt állítom, hogy Q is igaz. Egyébként nem állítok semmit”. Az egyetlen eset, amikor ez a mondat hamis, ha P igaz, de Q hamis."
Köszi a választ, beleolvasok majd ezekbe, ha mást nem szélesedik a látóköröm.
"A matematikában nem foglalkozunk az állítások közötti (filozófiai értelemben vett) oksággal, csupán azok igazságértékével. "
Igazából én pont az ilyen jellegű dolgokat szeretném modellezni, hátha közelebb jutok vele az AI-hoz egy hobbi projektnél. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!