Hogy lehet, hogy a piramisokat évezredekig nem tartották karban, mégsem dőltek össze?
Úgy, hogy nem túl komplikált, de cserébe nagyon masszív építmények, amik egy olyan környezteben vannak, ahol minimális a csapadék, ami erodálná.
Amúgy ez sem teljesen igaz, hogy nem dőltek össze - nagyon sok összedőlt vagy súlyosan sérült. Bár feltételezem te a gízai piramisokra gondoltál.
Nem spórolták ki belőle az anyagot, a járatokat és kamrákat leszámítva szinte olyan tömör az egész, mint egy természetes szikla.
És ahogy írták, még így is némelyik piramis felett már eljárt az idő vasfoga.
Egy gúla alakú kőkupac miért omlana le?
Különben eredetileg nem így néztek ám ki! Márványlapok borították be őket, amik már csak nyomokban vannak meg.
Ahhoz meg távolról sem elég magasak, hogy az építőkövek porrá törjenek a belsejükben a nagy nyomás miatt.
Azokat a köveket úgy lopták le róla az arabok,nem magától esett le.
Azt tartom furcsának,hogy a Notre Dame leég,mert nincs rendesen karban tartva,de a piramisok többezer éve megvannak
Kigyulladni az tud, ami éghető anyagból van. Összeomlani az tud, ami belül nagyrészt üreges. A piramisokra ez általában nem igaz.
2-esnek igaza van, egyrészt ezek épp olyan alakúak, ami nagy stabilitást ad, másrészt sivatagban az erózió sem játszik annyira, emellett valóban van egy rakás összedőlt piramis is (amikor hallani a hírekben, hogy új piramist találtak Egyiptomban, az nem úgy értendő, hogy eddig is ott magasodott a síkság közepén, csak nem vették észre, hanem úgy, hogy kb. az alapjának a körvonalait találták meg jó mélyen a talajszint alatt).
Emellett a gízai nagy piramis speciel egy ott lévő sziklakiszögellésre épült (ahogy a Szfinxet is abból faragták ki), a benti folyosón egy idő után látszik, hogy a tömör sziklában haladsz, tehát ez plusz stabilitást ad.
2, 5: nem márvány, hanem mészkőlapok, és nem lelopták, hanem ledöntötte egy földrengés, az arabok utólag hordták szét.
Talán annyit lehet hozzátenni, hogy a gízai nagy piramis elég nagy kőtömbökből is épült és ezért is stabilabb, míg a kisebb kövekből készített más piramisok, egy kis rengés hatására is meg tudtak mozdulni és az erodálódásra is kényesebbek. Gondold el asztalnyi kőtömbök mennyire egymáson tudnak maradni (nagy piramis), azokból elég ha csak kettőt egymásra teszünk és évezredekig úgy is marad. Lásd mondjuk a megalitokat.
Van még egy adalék a kérdést illetően, mégpedig az adalék hiánya, mondjuk ez csak szóvicc volt, de az is maradandóbbá teszi ezeket az építményeket, hogy nem használtak habarcsot ami kierodálódhatott volna. Mert a falazóanyagot ma festéssel és egyébbel is védik, különben lassan az esőtől kimállana és elkezdenének kiesni a kövek. Na ez sincs, nincs habarcs sem és ettől is tartósabbak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!