200 éve és régebben tényleg "primitíven" éltek az emberek, évezredekig?

A mai életünkhöz képest egyszerűen, vagy máshogy éltek, de ez nem azt jelenti, hogy primitíven. Az ő számukra az az élet jelentette a normálist, a saját lehetőségeik között.

Lehet, hogy pár száz év múlva az akkori emberek a mi életünket fogják primitívnek nevezni, mert sokan meghalnak nálunk rákban, csomó betegséget nem tudunk gyógyítani, nem mindennapos akárkinek az űrutazás stb.

Nem lehet, hanem teljesen biztos, HA megmarad a civilizáció.

Kezdve azzal, hogy milyen esetleges, fura növényeink és állataink voltak.

Aztán 300 év múlva már az is, hogy mennyire primitív volt a testünk.

Nem éltek primitívebben, csak másképp, más dolgok jelentették a központi szerepet az életükben.

Lehet, hogy természettudományos vagy technológiai ismereteik hiányosabbak voltak, de az átlagembernek ma sem kiemelkedő, gondolj csak a sok áltudományos, ezotériás maszlagra, ilyen-olyan kúrákra, oltásellenességre, szerencsejátékra amit szinte habzsol a fogyasztói társadalom nem elhanyagolható hányada.

A régebbi korok emberei lehet, hogy technológiailag kezdetlegesebb szinten éltek, viszont ez nem jelenti azt, hogy hiányt szenvedtek volna, hiszen nem volt fogalmuk arról, hogy bármilyük is hiányozna. Még 50 évvel ezelőtt sem gondolta senki, hogy szükség lenne mondjuk informáxiótechnológiára meg internetre a hétköznapi embernek.

Aztán a betegségek: valóban sokkal többen haltak meg betegségben, vagy gyakoribbak voltak a járványok, viszont a halált is másképp fogták fel, sokkal természetesebb része volt az életüknek. Az embereknek sját kézzel kellett megölniük az állatot, ha húsra vágytak. A haldoklókat körülverték a családjuk és tágabb közösségük, az elhunytakat bent a házban ravatalozták fel. Ma meg mit csinálunk: az élet két legfontosabb pillanatát, a születést és a halált eldugjuk a világ szeme elől, kínosnak és szennyesnek tartjuk ezeket, ami nem való másokra, hogy aztán néhány héttel utána mehessünk vissza GDP-t termelni, mintha nem is volna lelkünk, aminek igényei lennének.

A múlttal kapcsolatban rengeteg propaganda-hazugsággal etetnek minket. A regnáló hatalomnak mindig az az érdeke, hogy elhitesse velünk, hogy hű de jó nekünk, ennyire még sose volt jó senkinek a történelemben, örüljünk és kussoljunk. Itt van néhány ismertebb példa:

[link]

"A gyermekek nagy része nem érte meg a felnőttkort." - ez pl. nem igaz.

"Hatalmas járványok tomboltak." - százalékosan kevesebb ember halt bele egészségügyi problémákba, mint ma. (Több aligha tudott volna, mert ma 90% körül van ez az érték.)

"Az emberi szervezet működéséről alig-alig tudtak valamit, nem tudom, sejtették-e az immunrendszer, mint olyan létezését. " - csak azért, mert a mai értelemben vett orvostudomány nem létezett, nem azt jelenti, hogy fogalmuk sem votl a gyógyításról. Ezen a téren az elmúlt 100 évben kb. annyit felejtett az emberiség, mint amennyit tanult. Én ismerek népi gyógyászokat, a tudásuk mennyisége egy orvoséval összemérhető. Lehet, hogy keveset tudtak a szervezet működéséről - megint csak mai szemmel nézve. Régen az "egészségügy" nem az analitikus logika alapjain állt, mert ez valahol tulajdonképpen fából vaskarika. A mai orvostudomány úgy működik, hogy ha a lábad fáj, a lábadat gyógyítja, ha a füled van begyulladva a füledet gyógyítja - tök logikus, nem? Mai szemmel az. Régen akármid fájt, mindig _az embert_ gyógyították.

"A legtöbb ember nem tudott írni és olvasni." - más országokról nem tudok, de Magyarországon ez sem volt igaz.

Mellesleg a propaganda része az, hogy eszedbe sem jut a "fejlődés" eredményeit másképp értelmezni, mint jó és hasznos vívmányként.

Pressing Lajos mondta, és ezen nagyon elgondolkodtam, akkor még ez egy teljesen új megközelítés volt a számomra: nem biztos, hogy a középkori embernek azért nem volt mozdonya, repülőgépe, mobiltelefonja, számítógépe, stb., mert butább volt nálunk és nem tudta, hogyan fogjon hozzá ezen dolgok elkészítéséhez, hanem azért, mert _okosabb_ volt nálunk, és tudta, hogy kell a szükségleteit kilégíteni ezek nélkül. Nem állítom, hogy ez így van, és érdemes elgondolkodni ezen a teljesen ellentétes megközelítésen - nameg azon, hogy miért is nem lehet hallani soha ezt a megközelítést, hogyhogy még csak el sem gondolkodik rajta senki...

Elég csak abba belegondolni: az ősemberek, a természeti népek tagjai minden szükségletük kielégítéséhez napi 1.5-2 órát fáradoztak. A mai embernél ez napi 12-14 óra. Akkor ki is a hülye...?

"a természeti népek tagjai minden szükségletük kielégítéséhez napi 1.5-2 órát fáradoztak"

Nana!

Ez csak átlag, és csak a vadászatról szól. Úgy működik, hogy 1 vagy 3 napig egyfolytában vadásztak a férfiak - és utána 3-szor annyi ideig pihentek, amíg még tartott a zsákmány.

De közben is folyamatosan gyűjtögettek a nők, ill. dolgozták fel a különböző dolgokat (pl. bőrt ruhának).

Utána változott a helyzet a mezőgazdasággal, ami FOLYAMATOS munkát kívánt - de cserébe egy BIZTOS megélhetést jelentett, sokkal kisebb területen. Ezért tudott az emberiség rohamosan szaporodni utána!

MINDEN kor tagjai jobban éltek, mint az előző kor tagjai! Azért váltottak!

Kivétel csak a nagy világégések után volt, pl. a római birodalom bukása után is.