Az atomerőművekben, mi lesz a fűtőelemekből? Miben más a kiéget és a még nem kiéget fűtőelem? Miben változnak meg?

#20

Amit a hozzászólás elején írsz, az is marhaság.

Vegyünk 2 egymás melletti ablaktalan szobát, közöttük egy téglafal. Hiába teszel az egyikbe 100, 1000 vagy egymillió lámpát, a másik szobában akkor is tök sötét marad.

Ugyanez érvényes az alfa és béta sugárzásra. Ha nem megy át, akkor nem megy át, hiába növeled az intenzitást.

A gamma-sugárzás azonban nem modellezhető ily módon. A fal ugyanis "átlátszó" a gamma-sugarak számára. Ott felezési rétegvastagság van. Ha 2-szeres az intenzitás a fal forrás felőli oldalán, akkor a túloldalon is 2-szeres lesz. A túloldali intenzitás azonban a fal vastagságával exponenciálisan csökken.

Fénnyel modellezve ugyanezt, minél mélyebbre úszol az óceánban, annál sötétebb van. Többé-kevésbé ott is fennáll az exponenciális csökkenés, de azért ennél kicsit bonyolultabb a helyzet.

"Miért nem indítják el ezekez a Nap felé"

Ennek két oka van hogy miért nem:

- Őrült drága dolog kilőni terhet az űrbe. 1kg is nem hogy több 1000 -et.

- Ha kilövés során baleset történik

(elég gyakori egyébként) pl felrobban a rakéta, nos azt senki nem fogja megköszönni hogy a szennyező terhed beterít pár földrészt.

"Vegyünk 2 egymás melletti ablaktalan szobát, közöttük egy téglafal. Hiába teszel az egyikbe 100, 1000 vagy egymillió lámpát, a másik szobában akkor is tök sötét marad."

Rosszul tudod!

Egy példa. Tunguzka meteor robbanásakor és atomrobbanásokkor (Hirosima, Nagaszaki) több túlélő és szemtanú is beszámolt arról hogy a maguk elé kapott kezükben látták a csontokat. És volt aki fal mögött állt!

Pedig itt sima látható fényről beszélünk!

Ennek oka hogy az atommagok borzasztó kicsik az elektronfelhőjükhöz képest is, az atomok közti üres térhez képest meg pláne. Így a fény nem feltétlenül ütközik az atomokkal vagy az elekton felhővel. Kb minden elemet és anyagot el lehet csiszolni nyújtani olyan vékonyra (néhány atom vastagság) hogy a normál fény is átmegy rajta.

Vica versa, lehetséges akkora fénysűrűség ami simán átdereng egy falon is! A magasabb frekvenciájú gammának a frekvenciája miatt is nagyobb az áthatoló képessége az atomok közt. Az áthatolandó vastagság jelentősen csökkenti az erejüket a láthatónak így hamarabb a gammának kicsit később.

Az alfa és béta annyiból más hogy azok nem elektromágneses hullámok, így hajlamosabbak ütközésre is. Illetve a mágnesességre és töltésre is reagálnak eltérülnek. Márpedig egy anyagban protonokból álló atommagok és elektronfelhők vannak. Íyg ezek valóban hamar "belevesznek" az anyagba. Pár centi elegendő nekik hogy megálljanak. Extrém intenzitásnál (sűrűségnél) azért itt is nő valamennyire az áthatoló részecskék száma! Mert a nagy számok törvénye alapján előfordulhat hogy 1-1 azért mégis átcsúszik mondjuk egy centis alumíniumon is akár, de mondom csak extrém intenzitásnál!

Viszont nem gondolom hogy az alfa és béta sugárzásnak lehet olyan nagy intenzitása hogy mondjuk egy méter vastag atomerőmű betonon átjutna bármilyen mértékben is!

Ellenben elektromágneses sugárzásból! Annak lehet olyan extrém intenzitása. Mondjuk nem atomerőműben hanem pl szupernova robbanásban. Egy kellően közelinek a fényét akár 200m mély bányában is észlelhetnéd!

Sőt van olyan esemény ami egy gamma sugár "jet" szerű kitörésével jár a csillagmaradvány (feketelyuk, neutroncsillag) pólusain.

Ez gyakorlatilag csillapítatlanul szelheti át az univerzumot. És bár statisztikailag nagyon kicsi az esélye hogy pont egy ilyen útjába kerülünk. Ha mégis az nem csak "átvilágítana" a földön (12000km anyagon!) , hanem akkora energia / foton sűrűsége van hogy az a kevés ami el disszipálódik belőle a föld anyagában, az is elég ahhoz hogy pár másodperc alatt elpárologtassa az egész bolygót!

#25 Nem veszed figyelembe az intenzitást. Ami a föld légkörét most is éri annyit bővel el tud "disszipálni". Mindjárt más lenne a helyzet ha jelentősen nőne az intenzitás!

Első körben szétverné a légkör molekuláit. Ezért ionizáló sugárzás! Már nem lenne O2, O3, N2, CO2 csak atomos oxigén meg atomos nitrogén és C ionok.

Amikor meg már szétverte akkor már ennek az iongáznak teljesen más is az áteresztőképessége.

A felső légkörben most is ver szét molekulákat. Csak annak üteme olyan kicsi hogy bőven van idejük újra összeállni molekulákká. (Például ózonná! Azok sem csak úgy lesznek ott maguktól, a létrejöttéhez kellenek az ionizáló sugárzások! UV, röntgen, gamma)

Probléma akkor lenne ebből ha a "szétverés üteme" felgyorsulna és jóval nagyobbá válna mint a regenerálódás sebessége.

Egy szupernova robbanás sugárzása a távolságától és intenzitásától függően akár napok, órák vagy percek alatt is lebonthatja azt a lehelet vékony légkört ami a földet körülveszi!

Sőt ha elég erős akkor plazmává alakítja, tehát nagyon fel is hevíti eközben!

Maradjunk annyiban nem túl egészséges dolog ilyen "iongázt" vagy akár forró plazmát belélegezni.

Plusz ha ilyenkor már közvetlenül is érne akkor a másodperc tört része alatt "jó színed" lenne tőle, úgy a szenes fekete árnyalataiban!

#24

Úgy tűnik, a lámpás példával kapcsolatban valóban nem volt igazam

[link]

Olybá tűnik, hogy a fény intenzitása (a gammához hasonlóan) exponenciálisan csökken, miközben megy át a falon, így aztán az intenzitása elvben sosem éri el a nullát. Tehát van olyan erős fény-intenzitás, amivel át lehet világítani a falon. (Kösz, mindig tanul az ember)

Az alfával és bétával kapcsolatban most már majdnem egyet értünk. Azzal a kivétellel, hogy azok intenzitása valóban eléri a nullát, és nincs olyan, hogy a nagy számok törvénye miatt néhány átjut - feltéve hogy elég vastag a fal. Azt állítom, hogy létezik olyan vastag fal, amelyen egy sem jut át, függetlenül az intenzitástól. Ha mégis át akarod juttatni, akkor nem az intenzitását kell növelned, hanem az energiáját.

[link]

"Ha mégis az nem csak "átvilágítana" a földön (12000km anyagon!) , hanem akkora energia / foton sűrűsége van hogy az a kevés ami el disszipálódik belőle a föld anyagában, az is elég ahhoz hogy pár másodperc alatt elpárologtassa az egész bolygót!"

Erre kérek szépen linket, illetve referenciát.

#28

A fény is elektromágneses sugárzás. A látható fény és a gamma-sugárzás egyaránt fénysebességgel terjed vákuumban.

#28 Az elektromágneses spektrum minden része vákuumban ugyanazzal a sebességgel fénysebességgel halad.

(A világűr kvázi vákuum tehát nagyjából ott is.)

Így egy közeli csillag robbanás látható fénye és gamma sugárzása minden megelőzve (És emiatt minden előjel nélkül) érkezne meg!

Anyag ami esetleg "közel" fénysebességgel kilökődik csak ezek után azaz jóval később érne el minket. Értsd egy anyagból álló ám plazma-gáz lökéshullám mondjuk 2/3 -ad fénysebességgel szintén nagy károkat okozna.