A Holdon található három atommagos hidrogénmolekula, amelyet ha felhasználnának földi atomerőművekben, akkor az nem termelne sugárzást?

Igen, ahogy mások is írják, a tríciumra gondolhatott. Az a hidrogén egyik radioaktív izotópja.

Hát valószínűleg lehetne használni, de hogy egy jó ideig nem lesz gazdaságos a Holdon bányászni, az tuti.

"De a trícium mellett hogyhogy nincs radioaktív sugárzás? "

A trícium ß- bomlással alakul héliummá, ott biztosan van sugárzás is.

A H3-nak (trícium néven is ismeretes) nem három atommagja van, hanem ugyanúgy csak egy, mint az összes többi elemnek. Ez az atommag áll három, úgynevezett nukleonból, vagyis protonból és neutronból (p=1, n=2). Ez valóban sugárzó, de ahogy már fentebb is írták, béta-bomló, ami azt jelenti, hogy a mag egyik neutronja protonná lesz, miközben kisugároz (vagyis "kilő") egy elektront, véletlenszerű irányban, de elég nagy sebességgel. Ennek így nem túl nagy az áthatoló-képessége, egy vékony alufólia is megvéd tőle.

Azonban pl. a deutérium (H2, p,n=1) már nem bomlékony, mégis hasznosítható lenne energiatermelésre elméletben (bár sokkal alacsonyabb hatásfokkal, mint a trícium). Nem sugárzó, nem romlékony, nem veszélyes, egy jól lezárt üvegben évezredekig (vagy akár milliókig) ellenne változás nélkül. És ez a nagy különbség az urán (és a transzurán) elemek között, és az előttük lévő 90 elem között (néhány kivételtől eltekintve), hogy az urán bomlékony, az uránnál alacsonyabb rendszámú elemek pedig nem. És ez a bomlás az, amit mi energiatermelésre tudunk hasznosítani az atomerőművekben.

Az urán magas rendszámú elem, a magjában nagyon sok proton és neutron van összezsúfolva. Olyan sok, hogy már nem is tudnak egyben maradni, csak ideig-óráig. Aztán egyszer csak teljesen véletlenszerű időben nem bírja tovább, és elbomlik.

Az elemek közül a vas rendelkezik a legalacsonyabb energiamérleggel. Ez azt jelenti, hogy a vasatomot ha szét akarod szedni, ha egyesíteni (fúzionáltatni) egy másik elemmel, felszabaduló energiamennyiség szempontjából így is úgy is veszteséges lesz a dolog: kevesebb energia fog felszabadulni mind a bomlás vagy hasadás, mind az egyesítés folyamán, mint amennyi energiát be kell fektetned a művelethez. Ezért mondják, hogy a vas a legstabilabb elem a periódusos rendszerben.

A vasnál mind a kisebb, mind a nagyobb rendszámú elemek - ha tehetik persze - akkor igyekeznek a "vasállapot" elérésére. Ami a vasnál nehezebb elem, az leginkább bomlani szeretne, mert úgy több energia szabadul fel, mintha még nehezebbé válna. Ami meg könnyebb elem, az leginkább egyesülni egy másikkal vagy más könnyű elemmel. (Olykor megtörténik, hogy a nehezebb elemek még nehezebbé válnak (szupernóvák), de ez óriási mennyiségű energia elnyelésével jár. Később viszont ez az energiatöbblet szabadul fel, amikor bomlásra (vagy hasadásra) kerül a sor.)

A hidrogén (és izotópjai) viszont a legkönnyebb elem, a periódusos rendszer legelső eleme. Emiatt igen magas energiamérleggel rendelkezik - vagyis ahhoz az energiához képest, amit be kell fektetnünk a hidrogénfúzió létrejöttéhez, annak sokszorosát kapjuk vissza, amint megtörténik a fúzió. Éppen emiatt világítanak a csillagok is olyan rettenetesen hosszú ideig, és látják el folyamatosan energiával az egész rendszerüket gyakran évmilliárdokon keresztül. És ezért az egyik legésszerűbb a hidrogén valamely izotópját használni a művelethez (tipikusan a tríciumot szokták).

Ahogy Süttürüttü, a He3-ról van szó, a hélium izotópjáról.

Fúziós reakcióban alacsonyabb a gyújtási hőmérséklete, mint a "sima", He2 héliumnak.

A Holdon a talajból szivárog, felfoghatóan. A Földön gyakorlatilag nincs, legközelebb meg a Jupiter légköréből lehetne begyűjteni, az meg kicsit messze van.

Talán majd egyszer fúziós üzemanyag lehet, ma viszont ugyebár itt még nem tartunk.

"konkrétan csak a trícium bomlásából keletkezik"

hoppácska, azt hogyan?

Két trícium találkozik a neutron-kidobáskor? Akkor az fúzió is lenne.