Az atomerőművekben, mi lesz a fűtőelemekből? Miben más a kiéget és a még nem kiéget fűtőelem? Miben változnak meg?

Sokkal-sokkal jobban sugároz mint pl a dúsítatlan, vagy akár dúsított urán, azaz vadiúj fűtőelem. Tele van sugárzó maradvány elemekkel, izotópokkal, pl. plutóniummal.

Ami a lényeg, hogy már kevés benne az üzemanyag, az U235, mert nagy része már elhasadt.

Fizikai kinézetre nem sok különbség van a kiégett és új fűtőelem között.

A "kiégett" viszont nagyon sugárzó. Sokkal jobban mint a dúsított uránban gazdagabb új.

Tévhitet is oszlatnék.

Az új erőművi fűtőelemek U235 tartalma olyan 5-10% közötti.

Ennél dúsabbat maximum tenyésztőreaktorban használnak.

(Az atombobmbához meg 60%+ fölötti dúsításúra van szükség!)

Továbbá tévhit hogy "elfogy belőle" az Urán 235. Mindössze 0.7-1.2% -a hasad. Tehát a fűtőelem 5% -nak a 0.7% -a az ami átalakul! Minden más benne marad!

Nem véletlen hogy reprocesszálni szeretnék őket. A sok értékes U235 benne van még. És a "reaktormérgek" kiszedése után használni is lehetne.

És valóban végleges elhelyezése / teljes reprocesszálása ezeknek még nincs megoldva sehol a földön.

Nincs és nem is lesz olyan aki alá merné írni hogy az épített védelmi rendszer 200 000 évig vagy tovább kibírja fölötte.

Azaz a következmények és megoldások valóban az eljövendő generációkra vannak hárítva és ez nem jó, nagyon nem.

Feltalálták már az indukált maghasadást.

Megfelelő sugárzásra a "kiégett" fűtőelemben tovább hasítható a maradék urán, és ez a folyamat még energiát is termel.

Sok mindent kérdezel, de kell hozzá háttérismeret.

[link]

[link]