Miért van az, hogy a tudományok képviselői nem hajlandóak a holisztikus látásmódra?

Szerintem elvileg lehet összefüggés, de az semmiképp sem a topológiai "hasonlóság" miatt, hanem bonyolultabb okok miatt. Pl. valószínű, hogy a policentrikus országokban többen élnek városokban, mint vidéken, és lehet, hogy a városi életforma/levegő károsabb (csak egy tipp).

Vagy lehet, hogy ezek az országok fejletlenebbek, mint a nagy metropoliszokkal rendelkező országok, ezért fejletlenebb az egészségügy is.

A lényeg, hogy oksági magyarázatot kéne adni, ez a "ránézésre hasonlít a rákra" szöveg elég blődség.

Remélem hogy alapvetésként kezeltétek, hogy a rákbetegségek előfordulása durván összefügg a fejlett kórházi infrastruktúrával, egészségügyi hálózattal... ugyanis minél fejlettebb a diagnosztika és a rendszeres vizsgálat... annál több lesz a felderített esetek száma.

Illetve az átlagéletkor növékédése is belejátszik ebbe.

Viszont az első tényező ami eléggé nehezen kiértékelhetővé teszi az adatokat.

"Az EU-n belül messze Hollandiában és Luxemburgban a legmagasabb az arányuk, Bulgáriában, Romániában, Görögországban nagyjából fele akkora esélye van a rákra egy átlagos lakosnak."

Tehát ez a kijelentés egyszerűen tudományosan megalapozatlan, súlyos módszertani hibákkal.

Komoly tudományos tevékenységet folytató ember soha nem tenne ilyet.

Csak tudod teljesen mindegy hová írod le, akár ide, akár a Nature-ben, akkor sem írsz tudománytalan megfogalmazást. Mert egyszerűen nem igaz ez a mondat.

Akárhogy is fogalmazol, az adatok csak azt mutatják meg, hány embernél diagnosztizálnak rákot. Nyilvánvalóan összehasonlíthatatlan mértékű a helyes diagnózisok száma egy román faluban, ahol csak úgy elföldelik a nagypapát vs. egy holland fejlett infrastruktúrával rendelkező településen, ahol egyből PET CT-re küldenek meg MRI-re és nem kell 12 hónapot várni egy UH-ra.

Na ezért kéne egy ilyen tanulmányt valódi orvosokkal, rákkutatókkal együtt végezni... nem egy közgazdásznak holisztikusan okoskodni.

Elég szégyen, hogy ilyen munkával el lehet végezni egy PhD-t és közben a "szelekcióról" beszélni.

Egy nevesebb lapban ezt úgy dobják vissza, hogy csak nézel... nem hogy major reviewre dobják vissza, hanem olyan rejectet kapsz, hogy csak úgy zörög. El kéne gondolkoznod, miért kellett dupla annyit publikálnod gyatra lapokba, amik minden fost bevesznek... Van ilyen természettudományban is, de egy valamirevaló témavezető/laborvezető nem engedi hogy 30 semmitmondó kamuval kotord össze a publikációs követelményt. Nem véletlenül.

Szomáliából tudsz mondani hivatalos adatokat milyen gyakori a társadalomban a rákos megbetegedés?

Gondolom nem tudsz, mert baromira nincs semmilyen szintű közegészségügye annak az országnak. Ami azt jelenti hogy nincs rendes statisztika arról, hogy a népesség mekkora részénél diagnosztizálnak élete során rákot.

ez azt jelenti hogy Szomáliában a papíron leírhatjuk hogy "közel 0" a rákos betegek száma?

Nyilván nem. Ugyanolyan diagnosztikai, megelőző szűrővizsgálati rendszerrel rendelkező országokat kell összehasonlitani. Annak semmi értelme ha ezeket figyelmen kivül hagyod. Nyilván nem tudja egy kelet európai ország olyan pontosan felmérni az érintettek számát, ezzel egy komolyan vehető statisztikát leközölni, hisz nincs hozzá technikai háttere.

Olyan mintha megmérnél két külön mérési pontosságú, és érzékenységű hőmérővel két pohár vizet, és azt mondanád hogy a mérés hibátlan.

Nem az adatokkal van baj, bár nyilván vannak kockázati tényezők.

A statisztikából levezetett állításokat és a módszertant KELL komolyan átgondolni és szkepticizmussal fogadni.