Miért nem kerülünk börtönbe ha csomó rovart, bogarat ölünk meg? Ha végtelen univerzum létezik, akkor vajon az egyikben van ilyen törvény is? :D

Azért mert nincs akkora kerete a kormányoknak, hogy bogárgyilkosságokat derítsenek fel.

Még a rendes gyilkosságok is nehezen mennek. Az emberi bűntények feltárására nincs elég pénz..

Mert az állatvédelmi törvény a gerinces állatokra vonatkozik.

Tudnál mutatni bizonyítékot egy "másik univerzum" létezéséről?

Rám még a szomszéd ország törvénye sem vonatkozik, csak amiben élek....

Ki gyógyítana, ha a baktériumok millió-számra ölése ia bűncselekmény lenne?

Ha a kérdésedben lévő tettekért börtön járna, kik lennének a smaszerek, hiszen mindenki a rácson belül lenne.

Ha felmerült benned ez a kérdés, miért nem mutatsz jó példát és valamelyi tó/patak partján miért nem eteted rendszeresen a szúnyogokat, hogy továbbélésük biztosítva legyen?

Nemcsak a bodobácsok, katicabogarak, méhek rovarok, hanem a szúnyogok, legyek is. Ezek életét nem védi a törvény, a szúnyogok, legyek elpusztítását miért is büntetné?

Néha még beteg méhcsaládokat is ki kell pusztítani, más családok védelméért. Vagy, ha a család támad, akár kezelés, akár etetés közben, akkor a kaptár becsukásakor is meghal sok méh.

Lehet egy univerzum is, ahol van ilyen törvény, de az egy egészen másik univerzum, ahol nincsenek ilyen problémák. Ott minden rovar védelemre szorul, háziállatként nem tartanak egy fajt sem, ezért is védenek minden rovart annyira.

A meghúzott határok szubjektívek.

Mindig.

Ilyen-olyan szempontok alapján húzott határokkal.

Ez inkább morális kérdés szerintem. Odáig minden társadalom eljutott, hogy az emberölést bűnnek tekintse. Jó, nyilván ha nagyon belegondolunk, vannak kivételes esetek (pl emberáldozatok, háború, kivégzés, népirtás), de jellemző, hogy ezeket a tevékenységeket az állam monopolizálja, és nem hagyja, hogy az emberek random gyilkolásszák egymást. Nyilván az emberi élet védelme azért került előtérbe, mivel ezzel szavatolható mindenki biztonsága. Ahhoz, hogy bármely társadalom működőképes legyen, bizonyos jogokat egyszerűen el kell ismerni. Az emberi élet védelme tehát alapvető ahhoz, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a társadalomban, és mivel nem a saját életének védelmével foglalkozik, ezért részt tud venni gazdasági tevékenységekben.

Azonban a társadalmak ezt a jogot nehezen terjesztik ki az állatokra. Az utóbbi időben persze ilyen folyamatok zajlódtak, de első sorban az emberhez közel álló állatok meggyilkolását büntetik (pl. macska, kutya), míg bizonyos állatok megölése nem jelent gondot, mivel élelemmel szolgálnak (csirke, disznó, bárány stb). Újabban állatvédők a vadászatot kezdik elítélni, pedig a vadászat egy igen ősi tevékenység, és a mai napig gyakran élelemszerzési céllal történik (tehát kimegy az ember az erdőbe, lelő egy szarvast majd feldolgozza). Viszont valahogy az a tendencia figyelhető meg, hogy a fejlettebb állatokkal könnyen tudunk azonosulni. Pont a napokban lett botrány egy jegesmedve lelövéséből (pedig a medve emberre támadt, tehát bizonyos értelemben a lelövése önvédelemből történt). A rovarakkal, bogarakkal már nem tudunk azonosulni olyan könnyen. Elég fejletlen létformának tartjuk őket. Nyilván bizonyos rovarok lehetnek védettek, és van egyfajta eszmei értékük, de ez tulajdonképpen természetvédelmi okokból van így, nem azért mert morálisan annyira azonosulni tudnánk velük. Mivel nehezen tudunk ezekkel a létformákkal azonosulni, ezért nem okoz morális gondot az, hogy megöljük őket. Nem hinném, hogy bárkit kínozna a lelkiismeret, amikor agyoncsap egy legyet, míg mondjuk ezzel szemben egy macskát már nem tudna bántani. Nyilván az is igaz, hogy egy bogár megölését bizonyítani, vádat emelni stb igen költséges eljárás, és nem is lenne túl ésszerű. De sokkal inkább a morális okok dominálnak itt.

Csakis a moralitás, így van.

Egy oroszlánt teljesen hidegen hagyja az a gyomorforgató eset, hogy elégedetten lakmározzon a még élő áldozatból.

A fürkészdarázsnak semmiféle lelkiismereti problémát nem okoz lárváival élő hernyót felzabáltatni.

És eme morális határokat mi is ide-oda tologatjuk.

Érdekes megnézni a buddhizmus hozzáállását a témához, meg sem próbál éles tiltó határokat húzni, csupán tudatosítja a más élőnek az élethez való jogát és személyes belátásra bízza, hol engedjünk vagy álljunk meg.

A buddhizmus még a náthabaci kiirtását is bizony élet kioltásnak veszi, de az életet bolygószinten nézi és elfogadja, hogy az élet összességében nem képzelhető el életek szükségszerű kioltása nélkül.

A buddhizmus az elkerülhető és szükségtelen élet-kioltást illetve fájdalom- és károkozást veti el.

Természetesen valahol ez is szubjektív, de a lényege, hogy nem akar éles határokat definiálni, melyek jogossága és tarthatósága is kérdéses.

Konkrétan az ember, körülményeitől függően alakítja ki véleményét az élet elpusztításáról. És mivel sokféle ember és sokféle körülmény létezik, a kialakult nézetrendszer is sokféle. Normális körülmények között általában elv, hogy szükségtelen pusztítást ne okozzunk. Azonban a szükségtelen fogalma nagyon szubjektív és erősen függ a körülményektől.

Konkrétan a Magyarországon ma érvényes szemlélet szerint a bogarak pusztítása nem tartozik az elkerülendő cselekvések közé. Ezért nem is büntetik.

Morális értelemben a kérdés jogos.

A jainizmusban tilos minden élet elpusztítása, így nemcsak, hogy vegetáriánusok, de az olyan növényi részeket (gyökér, mag, szár) sem eszik meg amely egy növényegyed teljes pusztulásával járna, hanem csak levelet, gyümölcsöt, virágot, rügyet amivel nem ölünk meg senkit.

A vizet megszűrik fogyasztás előtt, és tollseprűvel járnak, hogy nehogy rálépjenek valamilyen csigára vagy rovarra.