Egyvalamit nem értek a műanyag szatyrokkal, zacskókkal kapcsolatban. Több száz év a lebomlási idejük. Oké. De miért nem égetik el őket?

Van egy elvi része a dolognak. Mégpedig az, hogy baj-e, ha az emberi termékek szétszóródnak a világban. A válasz: baj, ezt onnan tudjuk, ahonnan azt, hogy az almás rétes jó - ezernyi tapasztalat van rá.

Miután a dolog elvi részét megválaszoltuk, nézzük, miként nézhet ki a kezelés a gyakorlatban. Első észrevétel, az emberiség erősen heterogén mind a szemét előállításának módjában, fajtájában, mind annak szétszórásában. Ide értendő az is, hogy e heterogén tömeg jelentős része meg se érti a problémát, ergo utálni fogja és ellene tesz, ha azt akarják, vegyen részt a megoldásban.

Itt érdemes kezdeni a megoldás keresését. Ha néhányan szívügyüknek érzik a szemét szétszóródásának csökkentését, munkájuk eredménytelen, ha sokkal több az ellendrukker. Az ellendrukkerségben több esetet szükséges megkülönböztetni. A buta réteg számára felvilágosítás, mégpedig igen széleskörű vezet csak eredményre. A lusta embert relatíve könnyebb megfogni, érdekeltté lehet tenni a lustaság e téren történő legyőzésében. Ennek egy része törvényekben nyilvánul meg, tehát nem nélkülözhető a politika. Egy kicsi, ám annál keményebb réteg az ellenérdekeltek tábora. A (bármi) gyártóknak komoly költségébe kerül. És komoly erejük van ennek elkerülését kieszközölni. Itt a politika még inkább szerepet kap. Probléma az is, hogy egyes részkérdésekre nincs vagy nem elég jó az adható válasz, mert még nem találtuk ki. Ami viszont pénzkérdés, mint a begyűjtés, megsemmisítés is. Ez szintén politika.

Azonnal ott tatunk tehát, hogy itt a sokféleség harca látható, ami egy végtelenségig tartó folyamat. Megoldásról tehát soha nem, csak annak egy fejlődési fázisáról beszélhetünk bármely konkrét időpontban. Ma a fejlődés olyan pontra jutott, ami ki fogja kényszeríteni a technológia és életmód váltást, amit jelenleg kevesen látnak, még kevesebben hisznek. Ezért a szemét kérdése, fontossága leértékelődik ott, ahol az élet nehezebb dolgai kerülnek előtérbe.

Lokálisan Magyarországon e téren rendkívül rossz a helyzet (a rosszaság mindig relatív, ahhoz a kulturális réteghez viszonyítva értem, ahová tartozni szeretnénk). Például Svédországban sokkal jobb hozzánk képest, mert ott emberek tömegei számára evidencia olyasmi, ami itt csak kis körben érthető. Ezért ott sokkal olcsóbb is a kezelés. Azaz sokkal kisebb a szemét mennyisége és közben sokkal kevesebbet kell fordítaniuk ennek elérésére.

"A hulladékégető nem = műanyagégetővel. A műanyag égése során olyan mérges gázok szabadulnak fel amiket nem tudnak kiszűrni."

A hulladékégetők kicsit máshogy működnek, mint a hagyományos erőművek és kazánok, ott jóval magasabb az égés hőmérséklete, ott már a dioxinok is lebomlanak.

Nyilván nem támogatom több száz millió tonna hulladék kihalászását és eltüzelését, de a keletkező hulladék egy részét némi kezelés után el lehetne füstölni - szerintem.

"Ennek ellenére nem áll le a műanyagipar."

Ha körülnézel magad körül, láthatod, hogy ez esélytelen.

Csak egyperces körülnézéssel az otthonodban láthatod, hogy a használati műanyag termékek 80%-a minimum kiválthatatlan más anyagokkal, gyakorlatilag a műanyag létezése tette lehetővé a létrehozásukat.

Ahol drasztikus féket kéne húzni, az a csomagolóanyagok területe.

Persze itt is nehéz, hiszen az alternatívák vagy drágák, vagy közel sem felelnek meg olyan jól az elvárásoknak, mint a műanyag verzió.

Szóval a jelenleg járható út tényleg csak a maximalizált visszaforgatás és a lebomló műanyagok útja.

Ugyanakkor nagyon sok olyan termék van amit korábban más természetes anyagból készítettek és nyugodtan le lehetne állni a gyártásával.

Most nem akarunk leállni de később ezért nagyon nagy árat kell majd fizetni. Persze nem nekünk hanem az utókornak.

"Ugyanakkor nagyon sok olyan termék van amit korábban más természetes anyagból készítettek és nyugodtan le lehetne állni a gyártásával."

Háát, olyan, aminek a műanyag előtti változata legalább annyira megfelelő, nem is drágább gyártani és nem is jelent az a gyártás nagyobb, vagy azonos mértékű környezetterhelést, azért nincs olyan rengeteg.

A mai élelmiszeripari higiéniának megfelelő ellenálló, hermetikus csomagolás tisztán újrahasznosított papírból nem megy.

Egy szék fából jobb is, szebb is, de állatira drágább plusz az meg az erdőkitermelés miatt terhelés.

És így tovább.

Konkrétan mondjuk a bolti bevásárlószatyor nem ilyen, az elég tűrhetően kiváltható papír-szövet kombóval, borzalmas drágulás nélkül.