Vannak a természetben 1 vagy legalább 3 nemű élőlények?

Jó kérdés, hogy miért van két nem. Egyrészt az, hogy eredetileg miért alakult ki (miért lett kétféle ivarsejt)? Erre egy lehetséges válasz, hogy csökkentette a rokonok közötti szaporodás esélyét (itt még főleg egysejtűek szintén kell gondolkozni), illetve hatékonyabb terjedést tett lehetővé (ha a rokon sejtek csoportosulva helyezkednek el).

[link]

[link]

A másik kérdés, hogy miért nem jóval elterjedtebbek a hímnős élőlények? Erre nem tudom, van-e általánosan elfogadott válasz, mindenesetre több tényező is befolyásolhatja. Például a hímnős élőlényeknek mindkét ivarszervrendszert fenn kell tartaniuk, ez értelemszerűen többlet erőforrásokat igényel. Ugyanígy a hímnőseknél értelemszerűen nincs ivari kétalakúság, így nem tudnak arra specializálódni, hogy az adott nemi szerepet ellássák, azaz kevésbé lesz hatékony a szaporodás. Vagy ha a szülőknek gondozni kell az utódokat, akkor értelemszerűen nem lesz előny a hímnősség, hiszen valószínűleg úgy sem tudnak több egyedet felnevelni.

Ebben a cikkben írnak bővebben erről (itt csak az absztrakt elérhető):

[link]

Angol fórumokban bővebben írtak erről a kérdésről:

[link]

[link]

#10

"a hímnősök gyakorlatilag megálltak a puhatestűek szintjén"

Azért akad néhány hal is, ami (szimultán) hermafrodita.

[link]

[link]

"bonyolultabb utódnemzéshez már kellenek az elkülönült nemzőszervek"

Az elkülönült ivarszervei általában a hermafrodita élőlényeknek (pl. csigák, földigiliszták) is megvannak.

ami közös ezekben, hogy ezek mind petével szaporodnak, és minél komplexebb az élet, minél több idő kell a fejlődéshez annál valószínűbb, hogy ragadozó áldozata lesz az utód

így ez csak ott tudott kialakulni ahol magával cipeli egy darabig az utódokat a szülő

"De ez csak azt bizonyítja, hogy a 2 nem nem rosszabb, mint a "mindenki mindenkivel" típus. Az előnyét ettől még nem látom evolúciós szempontból."

A "mindenki mindenkivel" 2-nél több nem esetén több olyan evolúciós ugrást, mutációt igényel, ami több nemet hoz létre. Gyanítom, hogy ez még igen egyszerű életformák szintjén lehetséges csak, bonyolultabb szervezeteknél, ahol pl. a nemi különbségek már jelentős szervi eltéréseket is takarnak, nehezebben elképzelhető ennek a létrejötte.

Szóval, nem feltétlenül rosszabb, simán csak kisebb esély van a létrejöttére és esetleg sok fejlődési ágnál simán véletlenszerűen, de alacsony valószínűség miatt nem alakult ki.

A hímnősség hátrányairől meg már volt infó feljebb.

Egynemű élőlények szép számmal vannak. Gyakorlatilag az összes ivarszerv nélküli élőlény ilyen. (Sokan nem tudják, de pl. az egysejtűeknek is van "ivaros" szaporodási formája, amikor összekapcsolódik két egysejtű, és kicsit összekombinálják a génjeiket. Viszont itt nincsenek a nemek megkülönböztetve, és klasszikus értelemben véve nincs is szó szaporodásról, hiszen nem jön létre újabb élőlény.)

Aztán az evolúció során elkülönült a két nem. De ez kezdetben nem ment annyira tisztán, mint ahogy az emberek körében látjuk. Léteznek például nemváltó élőlények, melyeknek megvan a képességük arra, hogy megváltoztassák a nemüket. Aztán vannak a hermafrodita élőlények, ahol a két ivarszerv ugyanazon élőlényen megtalálható. A legtöbb növény ilyen, de primitívebb állatoknál is megfigyelhető. Csak magasabb fejlettségi szinteken vált egyed-szinten is ketté a nemiség.

Aztán vannak a kolóniákat alkotó rovarok: hangyák, méhek, ahol szintén nem bináris logika mentén működik a nemiség, bár azzal lehetne vitatkozni, hogy a dolgozó mennyire tekinthető nőnek. Ha nagyon csűrjük-csavarjuk, akár azt is ráfoghatjuk, hogy náluk három nem van. De ennél jobban nem bonyolította meg a nemek kérdéskörét a természet, valószínűleg azért, mert egy újabb nem megjelenése nem járt volna előnyökkel.

Hogy miért jobb a 2 nem, mint az egy? Ez egy olyan kérdéskör, amire még a világ vezető tudósai sem tudnak 100%-ig biztos választ adni. A két nemi szerv elkülönülése szükséges volt, hiszen meg kellett oldani, hogy a spermium valahogyan eljusson a hímivarsejtekig. Az egysejtűeknél ezzel nem volt probléma, ott működött a "kapcsolódjunk össze, és cseréljünk géneket" dolog, de egy összetett, többsejtű lénynél ez fizikailag nem megvalósítható.

Hogy aztán a két nemi szerv miért okozta egyed-szinten is két nem létrejöttét, abban még talán az evolúciós véletlennek is szerepe van. Bár nyilván van valami oka, ha a másik modell (minden egyeden mindkét nemi szerv) nem terjedt el. Szerintem ez leginkább a nemi szerepek különbözősége miatt lett így. A legtöbb élőlénynél kell egy egyed, amelyik kihordja, költi, felneveli az utódot, és kell egy, amelyik megvédi és élelmezi a családot. A két feladatra más-más testi adottságok az ideálisak, így hosszabb távon sikeresebb megoldás lett a nemek szétválása.

Tény, hogy az evolúcióban nem lehet kristálytisztán összerakni az ok-okozat láncot. Semmiről nem lehet halálos biztonsággal megmondani, pontosan milyen okok, hogyan alakították ki a létrejött tulajdonságokat.

Jelentős a véletlen szerepe is, illetve annyi alakító körülmény összejátszása hat annyira hosszú időn át, hogy teljesen nem lehet feltérképezni.

Valószínűleg, talán, esetleg.

Kábé ezek mondhatóak el.

Sok evolúciótámadónak ez az érve éppen.

Nem felmérve, hogy ez a bizonytalanság nem az evolúcióelmélet hibája, hanem az evolúció működésének a következménye.