Szerintetek az egyre fejlettebb technológia az embereket lustává és ostobává teszi vagy mi is egyre intelligensebbek leszünk?

"kialakulóban van egy értelmi szintbeli szakadék"

Én is olyasmire gondoltam, hogy a felső pár százalék (kutatók, mérnökök), egyre fejlődnek, a többség pedig egyre jobban ki lesz szolgálva.

Engem már azok a kijelentések is zavarnak, hogy az ember a holdra lépett, az ember egyre jobban ismeri az univerzumot, az ember meghódította a levegőt, legyőzött sok betegséget, stb., miközben ez csak az emberiség egy igen kis százalékára igaz.

"miközben ez csak az emberiség egy igen kis százalékára igaz"

Ez mindig is így volt. A tűz felhasználását, a kereket stb. sem kollektíven találta fel az emberiség, hanem egy-két korát megelőző elme elcsattant, aztán a többiek "másolták".

Viszont a következő generációnak már kompletten alapismeret az, amit az előzőben egy zseni kitalált.

Kérdés, hogy mennyire fogja az embereket írás-olvasási, műszaki és műveltségi analfabétává tenni az, hogy minden információ elérhető online, nem kell alaptudást felépíteni, illetve a "felhasználóbarát" világ miatt akár ismerni sem.

Ma is nagyon kevés autóvezető ismeri behatóan a belsőégésű motor működését, a váltó, kuplung felépítését stb., mégis tudja használni. Csak ha megáll, akkor jön a fejvakarás.

A know-how szintje emelkedik, de ismerőinek köre szűkül.

A tudás már egy komplett információs piramis, alul nagy szakosodott szétterüléssel, de összességében is kicsi embermennyiség számára ismert.

"melyik bekövetkezésének nagyobb az esélye?"

Már bekövetkezett az első.

El van lustulva és butulva mindenki, tisztelet a kivételnek.

A technológia által felszabaduló idő gyakorlatilag hiába van, mert annak eltöltése kimerül a facebookon való semmittevésben, az értelmetlen dolgokról való telefonálgatásban, ill. a média által kiokádott igénytelen show műsorok nézésében.

Már pedig ennek így semmi értelme, mert folyamatos népbutítás árad a tv-ből, meg most már az internetből is.

Ez már csak rosszabb lesz.

A fiatalokra, meg a gyerekekre való rossz kihatásáról meg nem is beszélek, kár lenne elemezni azt, hogy a facebookon, meg az interneten való káros, agresszív tartalmak mit jelentenek, amelyekhez még egy óvodás is hozzáférhet.

Rengetegen elkallódnak így.

"egy-két korát megelőző elme elcsattant, aztán a többiek "másolták"."

Nem csak az újdonságokra gondolok, nem másolták őket, hanem használták. Például régóta meg lehet venni a ruhát boltban, kabát, cipő, nadrág, stb, de ha összeomlana a gazdaság és nullázódna a tudás (pl természeti katasztrófa miatt), akkor a többség vakarná a fejét, hogy hogyan kell gatyát, zoknit csinálni, vagy akár csak az alap textilt. De mondhattam volna mondjuk a szappant is, vagy élelmiszereket.

" ha összeomlana a gazdaság és nullázódna a tudás (pl természeti katasztrófa miatt), akkor a többség vakarná a fejét, hogy hogyan kell gatyát, zoknit csinálni, vagy akár csak az alap textilt."

Ez tény, de ez simán a civilizálódással járó elkerülhetetlen tény. Egy funkcionalizált társadalomban nem lehet mindenki univerzális túlélő.

Teljesen hasonló problémákkal szembesül egy hangya a boly és egy méh a kaptár nélkül.

Minél nagyobb mértékű a specializálódás, annál inkább fennáll a probléma, hogy csak a komplett társadalom együtt működőképes.

Szóval nem hiszem, hogy a mai internet-függő társadalommal kezdődött a probléma, ami nem is biztos, hogy probléma.

A fejlődéssel a komplett társadalom jobb hatásfokkal működik, függetlenül az egyedek személyi önálló alkalmasságától, ami sok szempontból csökken.

Fene tudja, hol válik olyan szintűvé a dolog, hogy a rendszer önveszélyesen törékennyé lesz.

"Egy funkcionalizált társadalomban nem lehet mindenki univerzális túlélő."

Ez igaz, de épp ez a lényeg, hogy mennyire függünk a minket kiszolgáló gazdaságtól és az azt kiszolgáló tudásbázistól, ill. meddig tágulhat ez a szakadék. A specializálódás valóban elkerülhetetlen, ezzel együtt pedig az egymásra utaltság is. A kérdés olyasmire utal, hogy ilyen értelemben a civilizáltság segíti-e a szellemi fejlődést, vagy épp ellene hat, tehát a specializálódás erre is érvényes.

Szerintem a civilizáció fő mozgatóereje a gazdaság, annak pedig a profit. Ha a nagy termelő és szolgáltató cégeknek az az érdekük, hogy a vevő ne gondolkodjon, csak vásároljon, akkor ebbe az irányba fogunk haladni. A gyakorlati technológia fontos profitképző, és a nagy része ugyan nem titkos, de a nyomás arra hat, hogy ne érdekeljen minket. (Lásd pl. a Windows zárt és - szándékaik szerint - monopol rendszere és a szabad szoftver mozgalom közötti feszültség.)

"A kérdés olyasmire utal, hogy ilyen értelemben a civilizáltság segíti-e a szellemi fejlődést, vagy épp ellene hat, tehát a specializálódás erre is érvényes."

Igen, ez az a terület, ahol szerintem ki fog alakulni a szakadék, vagy minek nevezzem, a civilizációnak lesznek irányítói, szimbiontái és parazitái, ha fogalmazhatok így.

Ha az első kettőből sok van illetve a hatékony működéshez elég, viseli a harmadik nem produktív terhét.

Tényleg kérdéses, hogy ez meddig működőképes.

Az más téma, hogy a nem segghülye átlagember milyen mennyiségű és mennyire sötét "parazitát" tud elviselni, anélkül, hogy pánikba esne civilizációnk butulásán (lásd példaként jelen kérdés).

"Ha a nagy termelő és szolgáltató cégeknek az az érdekük, hogy a vevő ne gondolkodjon, csak vásároljon, akkor ebbe az irányba fogunk haladni."

Még ha csak a gazdaság. De a vezetésnek is a mindent megevő birka a jó. Illetve csak bizonyos határig, mert a birka képes alaptalanul lázadni is.

Azt hiszem, kicsit elmásztunk az alapkéréstől, illetve túlságosan társadalomfilozófiába vész a téma, ebben jócskán hunyó vagyok, sorry.

A lényeg, hogy nem igazán lehet tudni, hogy hová vezet ez a mai trend.

Illetve nézőpont kérdése is, mit nevezünk romlásnak vagy javulásnak.

Az alapműveltség romlása kulturális szempontból rossz lehet, fizikális kondíció romlása istenigazából még egészségi szempontból sem feltétlenül mérvadó, de a társadalom, a civilizáció hatékonysága, fejlődőképessége szempontjából nem biztos, hogy számít.