Mivel magyarázod a világnak ilyen valószínűtlen létezését?

"ha az Ősrobbanás utáni első másodperc végén a tágulás sebessége 100 billiomod részével kisebb lett volna,"

Miből gondolod, hogy ez lehetséges lett volna? Hogyan tudod megbecsülni, hogy ezeknek a mennyiségeknek, arányoknak a meghatározásában mekkora szerepet játszott a véletlen? Hogyan tudod kizárni, hogy van egy olyan, eddig nem ismert fizikai összefüggés, amiből egészen pontosan le lehet őket vezetni?

"Ez ugyanolyan hibás hétköznapi logika, mint azt hinni, hogy az ötöslottóban az 1-2-3-4-5 számsor kihúzásának esélye kisebb, mint bármelyik másik öt számnak."

Vagy éppen nekiállni magyarázni a lottó nyertesnek, hogy ő valójában nem is nyert, hiszen a nyerésre elhanyagolhatóan kicsi volt az esélye. :D

"Az én egyik elméletem szerint egy unatkozó, szuperintelligens tini hozta létre össze ezt az univerzumot pár óra alatt, de már kevesebbet játszik vele, benne"

És ezt az a te "elméleted" milyen jelenségek támasztják alá?

Ezen ti még töprengtek?

[link]

Itt a megoldás!

„Mivel magyarázod a világnak ilyen valószínűtlen létezését?”

Annak, aki így teszi fel a kérdést: SEMMIVEL. Mivel eleve egy olyan premisszából indulsz ki, amely előrevetíti, hogy milyen választ fogadsz el, hiszen a kérdés feltevése előtt már állást foglaltál (ti. valószínűtlen). Így aztán bármilyen érv neked továbbra is valószínűtlen lenne.

Ha azt mondanám, hogy ha nem így történt volna, most nem lenne, aki ezt a kérdést feltegye, azt sem fogadnád el, mert ez antropikus érvelés, pedig hát az egyetlen lehetséges magyarázat. Tudniillik, az az univerzum, amelyben véletlenül nem így alakultak a dolgok, azokban nem született élet, amely ezt a kérdést felvetné.

De nagy h.lyeség és nagyképűség azt hinni, hogy az univerzum és benne a Föld nekünk, embereknek lett teremtve, amikor a Föld 70%-át olyan víz borítja, amiben te kapásból meghalnál; a sivatagokban dettó, hacsak nem tudod, amit a busmanok, de arra is egy jókora rákészültség szükséges; a dzsungelekben pedig olyan állatok élnek, amelyek téged kettő perc alatt szétszednek, mérges kígyók, pókok, skorpiók, békák, sőt, még a kultúrnövényeink nagy része is halálosan mérgező, a tiszafától az aranyesőig; és te csak hatalmas munkával, a környezeted gyökeres átalakításával vagy képes életben maradni úgy, hogy szabályzod a folyókat, erőműveket fabrikálsz, hőszigetelő házban laksz, iparilag tenyésztett és feldolgozott élelmiszert fogyasztasz, és ha nem lenne modern egészségügyi ellátás, például a vadonban vagy egy egzotikus szigeten egy begyulladt fog vagy lábtörés is a vesztedet okozná, ahogy az állatok esetében is ez történik. És te azt mered állítani, hogy ez a Föld nekünk van teremtve? Pláne az univerzum, amelynek a Föld csak olyan parányi része, hogy igencsak sok nulla kéne a tizedesvessző mögé, hogy kifejezhessük, ugyanis a MI univerzumunkban is kapásból meghalnál.

Ez természetesen tudatos tervezésre vall, ugye?

>>5, ezzel én is kiegyeznék, egy Teremtő, de nem egy isten létezésével. Én inkább úgy képzelem "istent", mint egy számítógépes játék unatkozó fejlesztőjét. Van is egy film, ami erre lyukad ki.<<

Azzal a különbséggel, hogy egy mindenható, térben és időben végtelen entitás nem unatkozhat, hiszen mivel időben is végtelen, számára minden pillanat – ha úgy tetszik – ugyanaz a pillanat.

Abban a pillanatban, hogy elkezdjük az istent felruházni bármilyen élőlény tulajdonságával, kinyiffantjuk a mindenhatóságát. Egy mindenható szükségszerűen semmit sem csinál, mert bármibe avatkozna be, azzal megváltoztatná azt a jövőt, amelyet már ő előre determinált, azaz csorbulna a mindenhatósága. A mindenhatónak valójában erősen meg van kötve a keze.