Hogyan magyarázzam el valakinek, hogy a fehérjék kialakulása nem valószínűtlen?

Nagyon nehéz a feladatod, mivel itt egy absztrakt megközelítést igényel a jelenség megértése. Amit tovább nehezít, hogy a kreósok eleve rosszul tudnak dolgokat, másrészt, nem is hajlandóak felfogni a jelenségek lényegét...

Azt kell talán megértetni velük, hogy amikor egy fehérje ma megfigyelhető szekvenciája kialakult, akkor az nem úgy történt, hogy random szekvenciák generálódtak milliószámra, hanem úgy, hogy a szekvencia fokozatosan kiegészült, és egy-egy aminosav lecserélődése révén fokozatosan érte el mai képét.

Egy analógiával lehet ezt a legjobban szemléltetni: elrejtek egy 1oo forintos érmét egy hatalmas raktárban. Mekkora az esélye, hogy megtalálod? Semmi. De, ha hideg-meleget játszunk, akkor gyorsan megtalálod, mert egy csomó helyre nem kell elmenned, ahol "hideg". Amikor egy mutaáció hatására kevezőtlen változat jön létre, akkor a szelekció azt mondja, hogy 'hideg', és a mutáns kihal. Ha a mutáns fitnesze javult, akkor azt mondja a szelekció, hogy 'meleg'. És a nagyobb utódszám miatt az evolúció abban az irányba halad tovább.

Tudom, ez egy kicsit félreérthető, és nyilván a kreósok félre is értenék, hiszen a hideg-meleg játékban van egy valaki, aki intelligensen "megmondja", hogy milyen irányba kell keresni. Ezzel ők azonosítanák a 'tervezőt', de valójában itt egy élettelen folyamat megszemélyesítése történik... A mutációkat hordozó populációk azáltal 'tudják', hogy melyik irány 'meleg' és 'hideg', hogy melyik egyed él túl, és csinál több utódot.

Visszafelé tekintve minden teljesen valószínűtlen. Mi az esélye annak, hogy anyád és apád találkoztak, és Te pont abból a petesejtnek pont annak az 1 a sokmilliárdból hímivarsejt megtermékenyülésével jöttél létre? Semmi. És annak, hogy anyukád anyukája és apukája találkoztak és ő pont annak a stb.

A kérdés nem az, hogy a Te 35667 fehérjeszekvenciád kódja hogyan jött létre, hanem az, hogy az első hogy keletkezett. Rz persze nem segítség, mert nem igazán tudjuk. De ez nem matematikai vagy filozófiai probléma, hanem kémiai. Onnantól viszont egészen pontos képünk van, arról, hogy gének, vagy génrészek kettőződése után az új informááció megváltozásával (mutáció) hogyan változott a funkció.

Két érvvel lehet ezt cáfolni vagy legalábbis sokkal valószínűbbé tenni az egylépéses kiválasztást.

A cáfolat Dawkins Vak órásmesterében van demonstrálva (gyakorlatilag az amit a 2. mondott), a többlépéses szelekció. Ott vesz egy 28 karakterből álló mondatot a Hamletből és kiszámolja milyen eséllyel lehet véletlen írógépkopogással előállítani egy lépéssel vagy többlépéses szelekcióval. Egy lépésben ugye 28 a 22-ediken vagyis nagyon-nagyon valószínűtlen. Viszont ha vett egy random sort és mutációkat tett bele és kiválasztotta a legjobban hasonlítót, akkor meglepően hamar, átlag 50 lépésben előállt a mondat.

A másik: ha vesszük mondjuk az emberi mioglobint (hemoglobin szok lenni a kreacionista brossúrákban, de az bonyolult négyalapegységes molekula, vegyünk egyszerűbbet) az 153 aminosavból álló lánc, random előállásának az esélye 153 a 20-on, eléggé valószínűtlen. De csak az az egy változat tudja végrehajtani a feladatot, az oxigénszállítást az izmokban? Már az emberi változatnak is vannak variációi, és minden fajnál más a szekvenciája, és mindenütt egészen jól működik, vagyis a működő mioglobinok száma sok-sok millió (figyelembe véve a fosszilis verziókat is). Az egylépéses kialakulás még mindig valószínűtlen és nem is állítja senki, hogy így történt de a kreacionista számítás akkor is hibás :)

Mert vannak, akik mondják, hogy valószínűtlen egy fehérje kialakulása. Ők arra gondolnak, hogy egy lépésből való kialakulásuk. Ez tényleg valószínűtlen. Legjobb tudásom szerint egy 200 aminosavból álló fehérje ilyen módon való kialakulásának az esélye 1/20 a 200-ikon.

De nyilván lépésenként alakult ki, és úgy valószínűbb...matematikailag azt hogy írjam le?

Valamint ezt mondták nekem még az evolúciót támadó matematikai érvről.

"Szerintem nagyon is hiteles ez a matematikai érv, ugyanis még ha több lépésből is áll össze egy fehérje, a rendkívül bonyolult és meghatározott összetétele miatt tényleg nagyon kicsi az esély arra, hogy csak úgy véletlenszerűen, magától - pontosan olyan formában hogy az működőképes legyen - jött létre. Valakinek meg kellett hogy tervezze ezt a bonyolult molekulát is. És ez még csak egy a sok közül. "

Eleve hülység a felvetés. A fehérjék nem véletlenszerűen állnak össze (polimerizálódnak) oldott aminosavakból, hanem egy génről átíródó készül messenger RNS szolgál nekik templátként, tehát egy élőlény tetszőleges számú azonos aminosavsorrendű fehérjemolekulát képes előállítani, pusztán azáltal, hogy megvan az azt kódoló génje.

Honnan jönnek a gének? Nyilván a legtöbb gén nem a semmiből áll össze, hanem már meglévő gének kis módosulásaival keletkezik, ezekre rengeteg különböző példát lehet mutatni, az általános modell tök egyszerű: Adott egy gén, ami valamilyen működést végző fehérjét kódol. Ez duplikálódik, innentől kezdve két gén található az élőlényben, ami ugyanazt a fehérjét kódolja, majd az egyikben mutációk történnek, amiknek hatására valamilyen más működést kezd el végezni. Erre nyilván léteznek elméleti modellek, de kísérletesen sem nehéz megmutatni, hogyan történik:

[link]

[link]

[link]

[link]

A másik hiba ott van ebben a számításban, hogy egy működést nem csak egy fehérje tud elvégezni, hanem nagyon sok. Kiszámíthatod, hogy egy huszonöt aminosavból álló peptid 20^25 féle lehet, de ezzel semmivel sem kerültél közelebb ahhoz, hogy ezek közül hány darab fog csinálni valamit és hány lesz teljesen működésképtelen. Erre is tudok példát mutatni, ebben a kísérletben huszonöt aminosav hosszúságű véletlenszerűen előállított peptideket vizsgáltak, egyedül az antimikróbiális hatásra szűrtek, tehát nem azt nézték, hogy melyik képes közülük bármilyen működést elvégezni, hanem csak azt, hogy közülük melyik képes elpusztítani baktériumsejteket. Meglepő módon százezer peptidből egy-kettő mutatott antimikróbiális hatást, vagyis ha kiszámolod, a huszonöt aminosav hosszú peptid 20^25 féle lehet, azaz ~10^33. Ellenben annak az esélye, hogy egy véletlenszerűen előállított huszonöt aminosav hosszúságú peptid pont baktériumölő peptidként működik csak 10^5, köszönőviszonyban sincs a kreacionisták által számolt csillagászati esélyekkel.

[link]

Egyébként ismerünk olyan esetet is, amikor egy élőlényben genomi zajból alakult ki egy fehérjekódoló gén, az Urf13 fehérjéről van szó, ami a kukoricában alakult ki és ligandfüggő ioncsatornaként működik. Megnéztem, 115 aminosav hosszúságú, azaz ha kiszámold a kreacionista "kialakulási esélylt" 20^115, az 4x10^149 -en, éppen az ÉRTEM által megszabott lehetetlenségi határon mozog (10^150), oszt mégis létrejött, nem milliárd évek alatt az egész galaxisban egyszer, hanem pár évtized alatt néhány hektár kukoricában. Ez vagy valami olyan kozmikus véletlen, ami az idők kezdete óta nem történt meg soha, sehol a világegyetemben, vagy az "esélyszámítások" hibásak.

[link]

[link]