Egy a napunkkal egyenlő méretű víztömeg az űrben lebegve csillaggá alakulna magától?

A 2 verzió következne be.

A saját gravitációs tere összehúzná, és ennek következtében felhevülne.

Az összehúzódás addig tartana amíg elég magas lenne a hőmérséklet a hidrogén -> hélium fúzió beindulásához.

Azután kialakulna az egyensúly, és egy narancssárga, vagy vörös fényű csillag lenne belőle.

A Nap sűrűsége 1,408 g/cm^3 , tehát egy Nap méretű vízgömb kisebb tömegű lenne a Napnál, de még elegendő, hogy csillaggá alakuljon.

Azért kíváncsi lennék, mennyire akadályozná a fúzió beindulását a jelen lévő rengeteg oxigén.

Az sem mindegy, hogy a Nappal egyenlő méretű vagy TÖMEGŰ vízgömbről beszélünk. Oké, hogy a Nap 1,4 g/cm3 átlagsűrűsége nem borzalmasan tér el a vízétől, de nem merem tippelni, milyen sűrűségre esik össze saját tömegéből.

Van egy gyanúm, hogy az oxigén fúziójához kevés lesz, akkor az meg ballasztként akadályozza a hidrogén fúzióját.

Akinek fizikából olyan jó fantáziája van, miért oly gyenge kémiából?

A vízben kötött állapotban van a víz. Szóval nem lenne mi fúzionáljon, mert nincs hidrogén!

Víz van.

[Ha vízzel is menne a fúzió, nem hidrogén bombát csináltak volna, hanem vízbombát...]

Bocs:

A vízben kötött állapotban van a víz -> A vízben kötött állapotban van a HIDROGÉN

Az igaz - Wadmalac -, hogy a nagy mennyiségű oxigén ballasztként fékezné a termonukleáris fúziót. Az is igaz, hogy nem gázfelhőből sűrűsödne össze a leendő csillag.

De 0,7102 naptömeg (1/1,408) anyagból még kitelik egy rendes csillag. Ha normális kb. 150 ppm deutérium tartalmú vizet használunk, a deutérium segítené a fúzió beindulását.

Kisebb valószínűséggel még felmerül a banatörpe, és a fehértörpe állapot lehetősége is.

Mindketten becslés alapján következtettünk, igen bonyolult számítások adnának pontos eredményt.

*

Emeljük a tétet, legyen egy 0,08 naptömegű jéggömb! Tételezzük fel, hogy rendelkezésre áll a szükséges technika! Beleértve egy antigravitációs berendezést is mely megtartaná a jéggömböt a kísérlet kezdetéig. Az lenne ám a tipmix!

- - -

Egy groteszk sci-fi látomás:

A termetes űrhajó 180 millió kilométeres sugarú pályán keringett a nagy jégtömb körül. A fedélzeten mindenki izgatott volt. Egy fekete mezes technikus feltört egy pecsétet, félrehajtott egy üveglapot, sípjába fújt, és megnyomta az antigravitáció off feliratú gombot. Hatalmas ováció következett.

20 percig látszólag semmi nem történt. Majd a nagy jégtömb felületbe helyezett érzékelők szörnyű recsegés, ropogás hangját közvetítették mielőtt végleg elhallgattak volna.

A fogadók csoportjai hangos kiabálással szurkoltak.

Az óriás jégbolygóra fogadók a a középső ujjukat mutogatták, a fehértörpe szurkolók egy közismert - nem náci - karlendítéssel válaszoltak.

A vöröstörpére fogadó néhány adjuktus hosszú molinóra festett differenciálegyenletet lengetett a barnatörpére fogadók orra előtt, kik erre hangos fújolással reagáltak. Néhány pofon is elcsattant, de a biztonságiak szétválasztották a méltóságukból kivetkőzött asztrofizikusokat.

......

"Ha vízzel is menne a fúzió, nem hidrogén bombát csináltak volna, hanem vízbombát..."

Menne vízzel is.

Mivel a gyújtási hőmérsékleten már nincs víz, csak plazmaállapot.

Víz kiinduló anyag esetén a gyújtási hőmérséklet (és nyomás) jócskán magasabb, mint ami a földi H-bombához kellett, plusz (mint feltételeztem a csillag esetén is, de itt nem feltételezés, hanem tény) az oxigén fékező, energiapocsékoló ballaszt lenne. Ezért nem lett volna értelme pl. nehézvízből csinálni. Ha egy bombát meg tudsz csinálni TNT-ből, akkor nem fogod megcsinálni xarabbra és nehezebben indíthatóra kétharmad súlyarány homokkal keverve.

Szóval lehetne fúziós bomba vízből is, elvi akadálya nincs, csak a megvalósítás nagyon nehéz és nem éri meg.